Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

HAVASSY Péter: A csányi dinnyetermesztés kezdeteiről • 143

gyepből ki ne fogyjon, ezért az egész pascuum 12 részre osztasson fel és sorban használtasson dinnye, kukoricza és tavaszi vetések alá".

4 A szabályozásra mindenképpen szükség volt, mert a dinnyeföldek megszerzése és megtartása érdekében a földesurak olykor az erőszaktól sem riadtak vissza. Talán a legkirívóbb eset 1779-ben történt, amikor Erős József ezredes, továbbá özvegy Páldiné és a Grassalkovich uradalom tiszttartója maguk mellé véve a bírót, a dinnyecsőszt, a német kocsist, a falu kocsisát és néhány lakóját, előbb hintókkal, majd tehéncsordával összetörették Harmosné Farkas Katalin dinnye- és kukoricaföldjét, mert az engedély nélkül foglalt magának dinnye és kukorica alá való területeket az osztatlan közös földből. Harmosné azzal védekezett, hogy ezt megelőzően vásárolni szeretett volna a közbirtokosságtól földet, de visszautasították. Kijelentette továbbá, hogy az előbb felsorolt három földesúr is - hasonló módon - az osztatlan közös területből foglalt le magának jobbágyaival dinnye- és kukoricaföldeket.

44 A földesurak a feltört dinnyeföldeket jelentős summáért évenként bérbe adták jobbágyaiknak. így pl. 1791-ben Bohács György tanúvallomásában ezt olvashatjuk:

45 ^Méltóságos Uraságtul tavali Esztendőben kukoricza és Dinnye földet váltott, de mivel a tavali esztendő igen sovány volt, az Uraságnak könyörögvén, a jobbágyok meg nyerték, hogy a Taxát elengette, mely mind össze majd 300 forintra ment." S mindez csak a Grassalkovich-részre vonatkozott. A dinnyeföldek bérlése, illetve jobbágyok által való használata azonban a szerződések ellenére sem volt minden évben biztosított, mert pl. 1802-ben a herceg prefektusától azt kérik, „hogy ha már a Dinnye földektül el maradtunk is Pénzünkre azon az áron mint az Vidékieknek az Kukoricza földeket meg engedni méltóztasson..."

46 Úgy tűnik ezt követően rendezettebbé válik a bérlés, mert szinte évenként találkozunk a „csányi dinnyeföldek contractusával". A hercegi prefektus és a lakosok között kelt szerződések sok becses adatot őriztek meg számunkra. így pl. az 1804. éviből megtudhatjuk, hogy a jobbágyoknak a pesti vásár után kell kifizetniük a bérleti díjat, 1808-ban a „tavalyi mód szerint minden száz kvadráta ölbül.

41 5 kiválogatott dinnyét a Nagyságos uradalomba fogunk adni. Hasonlóan a tavalyi mód szerint minden ölért ezeken kivett 95 garasokat a dinnyeföld árát" leróják, azonban hazavihetik cselédeik számára „az sárga és aprólékos dinnyéket". 1811-ben szigorodnak a feltételek, mert egy ölért már 99 garast kell fizetniük, minden száz négyszögöl után kilenc dinnyét kell beszolgáltatniuk, továbbá szántással és kapálással is tartoznak.

47 43 HML IV-9/f/l. Úrbéri perek. Csány. 44 HML IV-l/b/124. Közgyűlési iratok 1779. 58. sz. 45 HML IV-l/b/184. Közgyűlési iratok 1793. 562. sz. 46 HML IV-l/b/233. Közgyűlési iratok 1803. 207. sz. 47 Száz négyszögöl = 359,6 m

2 = 3,596 ár. - Szerk. 47 HML VII-l/a/40. Csány 1-9. 151