Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)
HAVASSY Péter: A csányi dinnyetermesztés kezdeteiről • 143
Az 1830-as években a csányi dinnyetermesztés már igen jól jövedelmezett. Az egy holdra átlagosan számolt termés kb. 300 db jól eladható szép dinnyének felelt meg, melynek ára százanként 50-60 forint volt. 48 1842-ben a jobbágyság kérte az úrbéri illetőségek, közlegelő elkülönözését, de 1848-ig csak a földek osztályozása történt meg. A lakosok azonban a küzdelmet nem adták fel, s ismételten több éves harcba, perbe indultak a legelő elkülönítésééit, a dinnyetermesztéshez nélkülözhetetlen homokföld megszerzéséért, így egy 1851. évi iratban az alábbiakat olvashatjuk: „Tekintetes törvényszék - több ízben alázatosan panaszoltuk miszerint a Csányi t. ez. közbirtokosság az úgynevezett homoklegelőt, mely az egykori jobbágysággal ember emlékezet óta közösen használhatott évenkint dinnye termesztés alá felfogván azt nemcsak a mi kizárásunkkal ön maga bitorolja, de eképp elfogott közös legelő földet önkénye szerint túlságosan felcsigázott évi fizetés mellett ideiglenes használat alá nekünk mint sajátját kegyelemképpen osztogatja". A földesurak ellen 1854-ben ezt írják: „...de a tárgyalásnál is beösmerték, hogy a 11 forgóra felosztott homoki düllönek forgói változtatva használtassanak, hol dinnye, hol tavaszi alá, hol pedig legelőnek, ezt kívánván a dinnye termesztési rendszere is, miután a dinnye leginkább gyepföldet igényel - a Nagytekintetű Cs. K. Főnökség valamint a nagyméltóságú Cs. K. Helytartóság pedig a forgatás eszméjét megszüntetvén - ugar legelő helyett állandó legelőt állapított meg és a dinnye termesztése, mely jövedelmezési fő czikkül szolgált mind a volt földes urak, mind a volt jobbágyok kvótával majd nem egészen megsemmisítéssel^'. 1863-64-ben a csányi úrbéresek a határ tagosításánál ismételten kérik a Homoki dűlőt, s szinte a település gazdasági állapotát jellemezve így érvelnek: „A mint a Csányi határ tagosítva lesz, úgy részünkről az egyik fő jövedelmi forrásul szolgáló juhtartást meg kell szüntetni, s egyedül csak szarvasmarha és ló tenyésztésre lennénk szorítva, mely megszorítás - minthogy jelenleg ezeket és juhokat is tenyésztünk reánk nézve roppant káros befolyással lenne, kötelesek vagyunk tehát ön magunk jövője megalapíttatása tekintetéből, s az önfenntartás ösztöneiből az elveszendő juhtenyésztés helyébe más jövedelmi forrásról gondoskodni; ez pedig nem lehet egyéb, mint az eddig is kisebb nagyobb mértékben divatozott dinnyetermelés, a gazdászatnak ezen ága volna csak egyedül képes a tagosítás által vesztett jövedelmünket némileg pótolni, azonban dinnyét csak a nagy homokon termelhetünk következőleg legelő illetőségünket ott kell kivennünk, hol a most is divatozó forgatási rendszer mellett egy részit birtokarányban forgatási rendszerrel dinnyeföldnek használandjuk a többit pedig legelőnek, hogy ezen gazdászati művelési ágas rendszer reánk nézve életkérdés az kétségtelen, azért is, mert úrbéres lakosság oly annyira elszaporodott és ehhez képpest a kezein levő föld oly csekély, hogy csak kitartó szorgalmas, czélszerű gazdálkodás s okszerű elrendezéssel tarthatjuk fent életünket. Hogy a földes uraságnak SCHAMS F., 1833. II. 205.; BOROSS M., 1959. 585. 152
