Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)
BÁN Péter: A Heves és Külső-Szolnok megyei püspöki falvak válaszai a kilenc úrbéri kérdőpontra 1770 • 9
kilenc kérdőpontra adott válaszok jegyzőkönyvei. 3 A forrásanyag egyetlen lelőhelye: Magyar Országos Levéltár C szekció: Helytartótanácsi levéltár, Departamentum urbariale, Tabelláé urbariales, Comitatus Hevesiensis 12381246. csomó. (Filmtár: 4172-4176. számú tekercs.) 4 Ez a forrásközlés az egyesített történelmi megyének csak az egri püspöki uradalomhoz tartozó helységeit, 16 falut és 1 kis mezővárost (Makiárt) öleli fel. Nem teljes másfelől az uradalom területét nézve sem; az egykori Borsod vármegyei püspökségi falvak - Felsőtárkány, Zsérc, Harsány, Keresztespüspöki, Szirák - kérdőpontos vizsgálatai azonban már megjelentek nyomtatásban, 5 így ezután már csak az abaúji Hejce és a zempléni Szentmária jobbágyainak vallomásait kell levéltárban keresni az uradalmi települések közül. A személyes érdeklődésen kívül is, számomra úgy tűnik, tanulságos együttesen szemlélni az egyazon földesuraság alá tartozó helységeknek az úrbéri kérdőpontokra adott válaszait, hiszen a felmérés célja éppen az úrbériség nagyszabású átrendezésének előkészítése volt. A földesúri hatalom és gazdálkodás mindenkori céljai meghatározó nyomokat hagytak az egymástól távol fekvő, más-más természeti adottságú falvak viszonyain - főként még az országosan egységes rendelet és a tabellák megalkotása előtt -, és ez a tény ezen a forrásanyagon igencsak szembeötlő. Jellemző példaként a Barkóczy Ferenc és különösen az Eszterházy Károly által kibocsátott contractusokat emelem ki, melyekre vissza-visszatérően hivatkoznak a vizsgálati jegyzőkönyvekben. Mivel ezek tartalmát gyakran nem részletezték a szöveges vallomások, viszont szükség esetén mellékletként csatolták hozzájuk, lényegük kivonatos közlésétől nem tekinthettem el. Teljes szövegük mostani publikálása ellen nemcsak terjedelmi okok szóltak, az is indokolta, hogy eredeti formájukban semmiképpen sem a helységek parasztságának véleményét tükrözték, továbbá minden falu számára egy mintaforma szerint készültek, sok ismétlődő elemmel. (Az 1767. és 1770. évi úrbéri szerződéseket, illetve „ideális" földesúri urbáriumokat Eszterházy püspök egyenesen a már bizonyára ismert szövegű királynői rendelet kilenc pontos szerkezetéhez hasonlóan készíttette el prefektusával.) A terjedelmi korlátok és az uniformizált jelleg szólnak amellett is, hogy a válaszra váró 9 kérdést csak egyszer, a jobbágyközösségek feleletei előtt írjam le. Elhagytam a jegyzőkönyvek sematikus címeit, hasonlóképpen záradékait is, mert a szövegpárhuzamokat látva, azokat nem a falvak írástudatlan elöljárói, még csak nem is jegyzői, hanem a kiküldött megyei kérdezőbiztosok, illetve A Heves Megyei Levéltárban a községi feleleteknek csak egy vármegyei összesítő táblázata áll rendelkezésre. - HML IV-l/h/2. Ezen belül az iratok a települések betűrendjében vannak elhelyezve, s mindegyiknél első helyen a kilenc kérdőpontra adott válaszok találhatók (mellékleteikkel együtt), ezért a továbbiakban mellőzöm a jelzetekre való hivatkozást. TÓTH Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Borsod vármegye (1770). Miskolc. 1991.44-46, 50-53, 83-84, 97-100, 114-115. 10
