A Heves Megyei Levéltár (Eger, 2002)

A levéltár múltja

rendelkezik értékes kordokumentumokkal. Sajnos az alapfokú iskoláknak rendkívül csekély iratanyaga került a levéltárba. A testületek fontosabb fondjait a 18-19. századi városi céhek, az Eger és Vidéke Ipartestület (1862-1957), a Gyöngyös és Vidéke Ipartestület (1884-1958), az Egri Ügyvédi Kamara (1846-1945), a Besenyőtelki Nemesi Közbirtokosság (1278-1910) képezik. Egyesületi iratanyag kevés került be 1950 után a levéltárba. Annál jelentősebbek az államosított magántőkés cégeknek a kapitalista korszakbeli iratai. Az ipari üzemek közül kiemelhető az egercsehi kőszénbánya és a bélapátfalvi cementgyár (1907-1950), a recski ércbánya (1925-1946), a mátravidéki szénbányák (1920-1950) és mátravidéki erőmű (1930-1949), a selypi cementgyár (1892-1947), a parádi üveggyár (1927-1949), a hatvani cukorgyár (1900-1948) az egri dohánygyár (1894—1948). A hitelintézetek közül nagyobbak voltak az Egyházmegyei és a Heves Megyei Takarékpénztár Rt., de itt található 38 városi és községi takarék- és hitelszövetkezetnek, néhány Hangya szövetkezetnek kisebb fondja is. Az egyházi szervek fondfőcsoportjában - az egri káptalan és az egri érsekség gazdasági levéltárán kívül - található még a ferences, az irgalmas, a szervita és az angolkisasszonyok rendházának iratai, valamint a papnevelő szeminárium gazdasági levéltára és a verpeléti rabbinátusi kerület iratai. Igen csekély mennyiségű a családi és személyi eredetű iratanyag. Jelentős gyűjteményes fondok találhatók a XV. fondfőcsoportban. Kiemelkednek a 994 darabot számláló Mohács előtti oklevelek, amelyek zömében az egri főkáptalan magánlevéltárából kerültek ki. Rendkívül gazdag és tartalmilag egyenként feltárt a térképgyűjteményünk, s 1980-ig a községekből begyűjtöttünk minden földadó-kataszteri iratot, nyilvántartást és térképet (1850-1950). EGRI BODNÁRMESTEREK NÉVSORA 1712-BŐL