A Heves Megyei Levéltár (Eger, 2002)

A levéltár múltja

A szocialista korszakhoz sorolt első fondfőcsoport, a XVI. csak kevés 1919-es tanácsköztársasági iratot tartalmaz. A XVII. számúban sok 1945-ben létrejött települési nemzeti bizottság, földigénylő bizottság, valamint háborús szereplést igazoló bizottságok egyenként kicsiny fondja mellett 1958 utáni népi ellenőrzési bizottságok iratai találhatók. Az 1945-1949 közötti átmeneti időszak (megyei iratok a XXI., városok és községek a XXII. fondfőcsoportban) után 1950től négy évtizedig a tanácsrendszer hierarchikus szintjei voltak az államhatalom és államigazgatás helyi meghatározó szervei. Nem csoda, hogy a XXIII. fondfőcsoport, a tanácsoknak ma már zömének levéltári irattömege domináns méretű: több mint 3600 iratfolyóméter a megyei tanács, a járási tanácsok (járási hivatalok), és a városi, községi tanácsok anyaga együttesen. A levéltár ezt a roppant mennyiséget nagyrészt két hullámban vette át: először az 1970-es években, másodszor 1997-ben. Mindkét alkalommal teljesen betöltöttük az akkor meglévő szabad raktári férőhelyeinket, ezért mindkétszer más-más külső raktárak létesítése vált szükségessé. A belügyi igazgatás szervei közül a megyei, az egri, a gyöngyösi és a hevesi rendőr-főkapitányságnak került jelentősebb iratanyaga a levéltárba 1978-ig. A legnagyobb mennyiségű akta az illetékhivatal fondjában található, holott csak 1965-ig vettük át tőlük. Fokozatosan gyarapodtak az adóhivatali iratok, viszont a földművelésügyi szervek (pl. a földhivatalok) csak 1950-ig szerepelnek. Helytörténeti értéket képviselnek az '50-es évek agrárpolitikájára a települések begyűjtési hivatalainak iratai. A jogszolgáltatás szervei közül a háborús és az úgynevezett népellenes tetteket megítélő egri népbíróság és a megyei bíróság rendelkezik jelentősebb iratanyaggal (közöttük az 1956 utáni koncepciós perek aktáival). Az oktatási, kulturális, egészségügyi intézetek, intézmények közül kevés került be a levéltárba és rendkívül csekély irattal. 10 A testületek és az egyesületek fondjai a szocialista korszakból is nagyon kisszámúak. A gazdasági szervek fondfőcsoportjának gyarapodását elősegítette, hogy 1990 után számos vállalat irata került be a privatizáció, illetve a csődeljárás során (egercsehi szénbánya, Heves Megyei Lapkiadó, Heves Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi, Heves Megyei Állami Építőipari, Heves Megyei Tanácsi Építőipari, Heves Megyei Tanácsi Tervező Vállalat, Heves Megyei Nyomda Vállalat, Heves Megyei ZÖLDÉRT, Könnyűipari Alkatrészgyártó és Ellátó Vállalat, Apci Qvalitál Könnyűfém Öntöde, Heves Megyei Szövetkezeti Szállító Közös Vállalat, Egri Vas- és Acélöntöde, Heves Megyei Ruhaipari Vállalat, a Csányi és a GyöngyösDomoszlói Állami Gazdaság, a városgondozási vállalatok). A szövetkezetek fondfőcsoportjában közel 400 mezőgazdasági termelőszövetkezetnek található anyaga. Iratátvételi csúcspontjaik egybeestek a tanácsi iratokéval, s mára az ország egyik legteljesebb regionális tsz iratanyagával rendelkezünk. Jelentős mennyiséget vettünk át a kisipari, a kereskedelmi és a takarékszövetkezetektől is. A megőrzésre levéltárba utalt fontos iratok 1895 és 1980 között az állami anyakönyvi másodpéldányok és 1989 óta a választási jegyzőkönyvek. (A korábbi, felekezeti anyakönyvek másodpéldányai a IV. - vármegyei - fondfőcsoportban találhatók, 1827től 1895-ig.) Önálló levéltári egységet képez (XXXV. fondfőcsoport) az MSZMP Heves Megyei Bizottsága Archívuma, mely az 1991. évi LXXXIII. törvény 2. §-a alapján került a levéltár őrizetébe. Az archívum tartalmazza az 1944-1948 közötti Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, az egyesülés után a Magyar Dolgozók Pártja 1948-1956 között keletkezett területi bizottsági és alapszervezeti iratait is. Azután - sokkal részletesebben - a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei, különböző járási és városi bizottságai, az alapszervezetek, végül („függelékként") a Heves