Csiffáry Gergely - B. Huszár Éva: Heves megye II. József-kori katonai leírása 1783-1785 (Eger, 1999)
A FORRÁS TELEPÜLÉS- ÉS GAZDASÁGTÖRTÉNETI ELEMZÉSE
Fácánkert, vadaskert A forrásban kifejezetten fácánkertekről Átány és Pusztaszikszó leírásánál esik szó. A Tarnaörs leírásában olvasható Fácános erdő valójában az Orczy család uradalmi fácánosával azonosítható. Ily módon a katonai leírásban összesen három fácánkert létezéséről tudunk. Vadaskertre egyedül Pósvár leírásában találunk utalást. A fácánosok és vadasparkok létesítése eredendően több célt szolgált: szükségesek voltak a vadászat kedvteléséhez, továbbá a vadhúst az uraságok asztalán is szívesen látták. A korban a fácán különösen kedvelt csemege volt a világi és egyházi birtokosok étkeinek sorában. Végül, de nem utolsó sorban az uradalmi vadgazdálkodás korai meglétének a bizonyítékai. Ismert volt az a tény, ha az egyes vadakat túlvadászták, s túlságosan lecsökkent azok egyedszáma, az előbbutóbb a terület vadállományának korcsosulásához, degenerálódásához vezetett. Ezért aztán vadasparkokban tartva gondoskodtak a mindenkori állomány minőségi gyarapodásáról. A török kiűzése után, az újra berendezkedő országban a birtokosok sorra alapítottak fácánosokat, vadaskerteket. így történt ez Heves megyében is. A forrásban említett átányi fácános feltehetően az Orczy család kezén volt, mivel 1837-ben báró Orczy László birtokolta. 12 5 A pusztaszikszói fácánost az egri püspöki uradalom létesítette 1720-30 közt. 12 6 A Bükkszék határához tartozó pósvári vadaskert szintén az Orczyak tulajdona volt még 1837-ben is 12 7, s már szerepel az Orczy család vagyonáról készült 1777-es leltárban is. 12 8 Viszont a fentieken kívül máshol is volt a korszakban fácános kert vagy vadaskert, még több mint amennyit az országleírásban találunk. Az egri püspöki vadaskert már 1695-ben, míg a felsőtárkányi biztosan 1746-ban létezett. Fácánosok voltak más források szerint Erdőtelken (1791), Hatvanban (1783), Hevesen (1778), Kerecsenden (1724), Nagytályán (1730) és Tarnaörsön (1772). Ezekből a hatvani a Grassalkovichok kezén volt, a hevesi Haller Sámuelé lehetett, a kerecsendi és nagytályai fácános az egri püspöki uradalomhoz tartozott, az erdőtelki a Buttler grófok, a tarnaőrsi az Orczy család tulajdona volt. Vadaskertek voltak Egerben és Felsőtárkány határában, melyek szintén az egri püspöki javak részét képezték, továbbá Erdőkövesden (1774) az Orczy család tulajdonában. Az I. katonai felvétel szelvényein is találunk fácánkertre utaló feliratot Tiszanána határában ( Fasan Garten). Úgy látszik, sem a térképészek, sem pedig az országleírást készítők nem tulajdonítottak túl nagy jelentőséget a különféle vadasoknak. Vadászház Az előzőekhez hasonlóan mellékes lehetett, mert mindössze Egerbakta leírásában jeleztek egy vadászházat, amely az egri püspöki uradalom tulajdona volt. A kerecsendi Jägerhaus az I. katonai felvételen szerepel, viszont a nagytályai és a püspöki fővadász központjaként számon tartott felsőtárkányi sem a leírásban, sem a térképen nem található. Szállások A forrásban három helyen, Hevesaranyos (Aranyosi szállások), Tarnalelesz és Maklár (Koszperium szállás) határában találunk szállásra történő utalást. A szállás fogalmának a történeti néprajzi vizsgálódások révén gazdag irodalma van. Az adatokból úgy vélem, a XVIII. szá12 5 HML IV-1/1/7. Orczy László hevesi, átányi, pélyi és hatrongyosi árendába adottjainak leltára. 1833. I. 13. 12 6 SOÓS I. 1975. 212. 12 7 TAHYG. 1837. 36. 12 8 MOL P szekció Orczy levéltár. Possessionaria. Cs. sz. 19. pag. 238. 44
