Csiffáry Gergely - B. Huszár Éva: Heves megye II. József-kori katonai leírása 1783-1785 (Eger, 1999)
A FORRÁS TELEPÜLÉS- ÉS GAZDASÁGTÖRTÉNETI ELEMZÉSE
Megye- vagy kvártélyház Az országleírásban természetesen bekerültek azok a kizárólagos katonai objektumok is, amelyek az itt állomásoztatott csapatok laktanyái voltak. A forrásban 6 településen vettek számba laktanyákat, s ezek a következők: Füzesabony, Gyöngyös, Gyöngyöspata, Mezőtárkány, Szilvásvárad, Verpelét. Sajnos a kaszárnyák részletesebb ismertetésére nem került sor. Udvarházak, urasági házak, kastélyok A katonai leírás során a következő településeken írtak össze udvarházakat, urasági házakat vagy kastélyokat, amelyek az alábbi elnevezések alatt szerepelnek a forrásban. Andornaktálya (1 udvarház), Boconád (1 udvarház), Csány (1 kastély), Domoszló (1 udvarház), Dormánd (2 udvarház), Ecséd (1 udvarház), Egerfarmos (2 udvarház), Egerszólát (3 udvarház), Erdőtelek (1 udvarház), Gyöngyös (több urasági ház), Gyöngyöstarján (1 urasági kastély), Hatvan (1 urasági kastély), Heves (1 kastély és több nemesi udvarház), Hort (1 nagy udvarház), Kompolt (1 udvarház), Kőkút (1 udvarház), Nagyréde (néhány udvarház), Noszvaj (1 nemesi udvarház), Pálosvörösmart (1 nemesi udvarház), Pétervására (1 kastély), Recsk (1 urasági lakás), Sirok (1 urasági lakás), Szűcsi (3 udvarház), Tarnaméra (1 udvarház), Tarnaörs (1 udvarház), Tarnazsadány (2 udvarház). A katonai leírásban Heves megye 26 településén találni az egykori kúriákra, udvarházakra és kastélyokra utalásokat. Ezeket is számon tartják, nemcsak erődítési katonai jelentőségük miatt, hanem azért, mert még jobb ellátási feltételeket nyújtottak a hadsereg ember- és állatállománya számára, mint a csárdák, hiszen a birtokosok által nagyobb élelmiszerkészletek hús, gabona, bor és sör stb. - voltak felhalmozva, mint bármelyik út menti fogadóban. Ezen épülettípus számba vételénél az összeírok különböző szempontjai messzemenően érvényesültek, mert az andornaktályai Mocsáry-féle kastélyt udvarháznak nevezik, míg Gyöngyösön a több nagy urasági ház közé tartozott az Orczy kastély is, továbbá a ma is álló noszvaji kastély szintén csak mint nemesi udvarház szerepel. Mindazonáltal még sem lehet teljes az úri lakok jegyzéke, mert hiányzik például az erdőkövesdi kastély, erről pedig tudjuk, hogy 1767 előtt felépíti az Orczy család, ugyanis fennmaradt az az 1767. június 20-án kelt levél, amelyben Eszterházy Károly egri püspök megköszöni Orczy Lőrincnek, miután az az erdőkövesdi házában neki szállást biztosított. 11 1 Az I. katonai felvételezés során készült térképen Abasáron is nemesi udvarház található, mégsem tüntetik fel sehol az országleírásban. Egy biztos, a műemléki kutatás, továbbá a kúriák és kastélyok múltja iránt érdeklődőknek valóságos kincsesbánya lehet az országleírás, de csak a hozzátartozó térképlapok együttes használatával. Feltűnő az is, hogy mindössze a pétervásári kastélynál jelöli meg a forrás, hogy kertje is van. Bizonyára híres lehetett a pétervásári grófi kert, mert 1786-ban Korabinsky így emlékezett meg róla: „ Van itt szép kis tetővel díszített urasági kastély. Mellette egy csinos és kitűnően megépített díszkert is található". 12 4 Sehol másutt nem emlékeznek meg a kastélykertekről. Noszvajon is csupán nemesi udvarházként esik szó kastélyról, pedig az 1770-1780 között felépült csinos kastélyt rendezett kastélypark övezte. Más kastélyoknak is volt kertjük, sőt még nagyobb is, mint itt, például a gyöngyösi Orczy-féle, vagy a hatvani Grassalkovich kastélynak. Ezt az utóbbit az I. katonai felvétel térképlapján fel is tüntették, csak az országleírás nem szól róla. 12 3 DERCSÉNYI D.-VOIT P. 1972. II. 692-693. 12 4 KORABINSKY, J. M. 1786. 535. - Az 1950-es években éppen a Keglevich kastély fö homlokzata előtt, az egykori parkot is lerontva építettek forgalmas közutat. 43
