Csiffáry Gergely - B. Huszár Éva: Heves megye II. József-kori katonai leírása 1783-1785 (Eger, 1999)

A FORRÁS TELEPÜLÉS- ÉS GAZDASÁGTÖRTÉNETI ELEMZÉSE

malátát, ezt a tápanyagdús mellékterméket az állatokkal megetették, tehát kiegészült a serház sertés- vagy marhahizlaldával is. A sör, miután nem volt tartósítható, ezért kocsmára volt szükség, ahol a sert és a pálinkát egyaránt kimérték. A nagyobb uradalmak sem csupán kocsmát létesítettek, hanem vendégfogadót is fenntartottak, tágas udvarral és istállóval. A serház jó működéséhez jelentős forgalom is kellett, ezért azok majd minden esetben az utak mellé települtek.

10

9 Felvetődik a kérdés, hogy miért csak három sörház került bele a katonai leírásba. Azt feltételezzük, hogy több serházat számba vettek vendégfogadóként és csárdaként, miután a szűkszavú katonai leírásból az elhatárolás nem deríthető ki. Ezen kívül, mint arról a csárdáknál szó lesz, egyikben-másikban tudunk serfőzők működéséről. Végső soron a katonának mindegy volt: serházat talál vagy csárdát, mert mindegyikben élelemhez, italhoz, pihenőhelyhez juthatott lovával együtt. Csárda, vendégfogadó A mai Heves megye területét érintő országleírásban kivételesen sok, 38 csárda vagy vendégfogadó szerepel: 1. Alatkai csárda (Boconád), 2. Aldebrő, 3. Balpüspöki csárda (Aldebrő), 4. Csárda (Átány területén), 5. Bátor, 6. Csányi fogadó, 7. Domoszló, 8. Dormánd, 9. Feldebrő, 10. Füzesabony, 11. Gyöngyöspüspöki, 12. Gyöngyössolymos, 13. Hatrongyos csárda (Pély), 14. Hatvan, 15. Istenmezeje, 16. Ivádi csárda, 17. Kál, 18. Kerecsend, 19. Kisköre, 20. Kis Petri csárda (Szarvaskő), 21. Kompolt, 22. Kőkút (Sirok), 23. Kömlő, 24. Kőrös csárda (Füzesabony), 25. Mátraderecske, 26. Mátrafüred, 27. Nagyúti csárda, 28. Párád, 29. Pósvár (Bükkszék), 30. Pusztaszikszó, 31. Sárhidai csárda (Nagyfüged), 32. Sósrévi csárda (Szihalom), 33. Szárazszada csárda (Visonta), 34. Szihalom, 35. Szúnyog csárda (Egerfarmos), 36. Tenk, 37. Tófalu, 38. Veres csárda (Átány). A leírás készítői Mátraballánál említik, hogy 1 óra járásnyira van az Ivádi csárda. Ivád falunál viszont nem írnak csárdát, hanem serfőzőt, tehát ez esetben is arról van szó, hogy a serház és fogadó azonos. Hasonló a helyzet Gyöngyöspüspökinél is, ahol együtt működött a korabeli serház és csárda

11

0, vagy Kálban, ahol serház malommal és csárdával egészült ki.

11

1 E példák is igazolják, hogy a leírás készítői mások voltak akár a szomszédos falvakban is. A csárdák közül sem szerepel mindegyik a leírásban. 1783-ból ismerjük a gyöngyöspatai határban álló Szurdok csárdát}

1

2 Tóth Árpád írta versében: Az áldott csárda merre van, / Mely bús lovast és béna táltost / Jóval fogad és nyugtot ad? - Az első csárdák a hódoltság alatti Magyarországon a XVI-XVII. században tűntek fel. A csárda szavunk legkorábban 1617-ben, majd 1733-ban fordul elő csordák alakban, „pusztai vendéglő" jelentéssel.

11

, A rozoga „csárdák,"ban még nem mértek italt sem, mert meg is járta volna a kocsmáros, mivel a kóborló katonák egyhamar felprédálták volna a pincétől a padlásig."

4 A hódoltság korabeli csárda csak valami fészerféle hajlékot jelentett, amely az úttalan utakon egyfajta enyhelyet jelentett az utazó embereknek,

11

5 s a XVIII. század derekára kiegészültek szálláshellyel, fogadóval, fészerrel, kocsiszínnel, ahol a lovak 10

9 Az 1780-as években 2-2 serház üzemelt Abasáron, Bodonyban, Eger és Gyöngyös városokban, l-l pedig Gyöngyöspüspöki, Kál, Párád, Tarnaörs településeken. CSIFFÁRY G. 1996. 324-326. 11

0 Lásd: CSIFFÁRY G. 1996. 189. 11

1 CSIFFÁRY G. 1996. 195.; MOL. S. 21/61. Kál 1780 körüli térképe. Készítette: Wágner András. Rekonstruálta: B. Huszár Éva. 11

2 SOÓS I. 1975. 234. 11

3 BENKŐ L. 1967. I. 482. - Nyelvtörténetileg perzsa eredetű, a magyar nyelvben szerv-horvát közvetítésű jövevényszó, s eredetileg különféle gazdasági épületek megnevezésére szolgálhatott. DANKÓ I.-FILEP A.-KOVÁCS L. 1977. 467. 11

4 GYÖRFFY I. 1943. 226. 11

5 GYÖRFFY I. 1943. 225. 40