Csiffáry Gergely - B. Huszár Éva: Heves megye II. József-kori katonai leírása 1783-1785 (Eger, 1999)

A FORRÁS FÖLDRAJZI ELEMZÉSE

mind a megye északi részén találhatóak, hegyvidéki területen. Ilyen terepen pedig jelentőségük lehetett a menetirányból következő eltéréseknek. Apcnál nem lehet tudni, hogy miért csak három helység távolságát említi meg az országleírás a szomszédos települések közül (Szurdokpüspöki, Jobbágyi, Palotás), ugyanakkor az Apcot körbevevő helységek közül nem említik Zagyvaszántót, Szűcsit, Gyöngyöspatát, Fancsalt (Rózsaszentmárton). Feltételeztük, hogy az imént felsorolt helységeknél Apc távolsága meg van említve, de Gyöngyöspatánál, Szűcsinél sem jelölik az Apctól való távolságot, csak Fancsalnál (Rózseszentmárton). Sok az olyan eset, hogy ha szerepel egy helység távolsága a szomszéd falunál, akkor azt még egyszer nem említik. Ez így van pl. Hatvan-Gombospuszta esetében is. Az eltérésekre az általánosnak tűnő szabállyal szemben - miszerint az országleírás első kérdőpontjában a közvetlen szomszédok távolságát kellett volna kitöltenie a kérdőpontra válaszoló személynek - a fenti egyedi értelmezési kísérleteken kívül nem kínálkozik általános magyarázat, azon a tényen kívül, hogy amint az I. katonai felvétel szelvényeinek pontossága függött a felvevő tiszt felkészültségétől, lelkiismeretességétől, egészen biztos így állhatott ez az országleírás pontosságára vonatkozóan is.

4

5 Megjegyezhető, hogy ahol nem járták be a terepet, esetleg bemondás, hallomás alapján állapították meg a szomszédos helységek távolságát. Gyakori az az eset, amikor a közvetlen szomszédságban lévő helységek nem mindegyikének távolságát adják meg, nem a közvetlen szomszéd kerül feltüntetésre, néha földrajzilag is egészen távoli települések távolsága viszont jelzett. Van olyan benyomása'a kérdőpontot tüzetesen átvizsgálónak, hogy egy-egy települést égtáj szerint körbevevő helységek több esetben ad hoc jelleggel kerülnek feltüntetésre. Kérdésként merül fel az is, hogy vajon annyi helység távolsági adatát adták-e meg, amennyit bejártak egy-egy helység környezetében? Az biztos, hogy nem volt közömbös, ha egy helységből nem vezetett út a „légvonalban" közeli szomszédos település felé (pl. Heréd-Kartal esetében). Domborzat Az országleírás 7. (Eperjessy-féle) kérdőpontja foglalkozik a domborzat leírásával. A forrás reális értékeléséhez hozzátartozik, hogy a leírás összes kérdőpontjának adatai közül a domborzatra vonatkozóak azok, amelyek a legkevesebb konkrétumot tartalmazzák. Ezeket nyilván az I. katonai felvétel térképszelvényeit kielégítő információnak tekintették, ezért nem tartották szükségesnek a bővebb domborzati elemzést. A korban a földrajz, mint tudomány sem volt olyan szintű, mely alapján a domborzat kellő elemzését elvégezhették volna, de az országleírás célja sem ez volt. A XVIII. század végi Heves megyét elemző földrajzi munkákban Korabinsky János Mátyás lexikonában, Szaicz Leó, Szaller György földleírásaiban is elsősorban a helységek fekvése, folyóvizei kerültek csak ismertetésre. A domborzatra vonatkozóan elsősorban stratégiai vonatkozású kiegészítéseket tett az országleírás. Általánosságban elmondható, hogy leírták a települések földrajzi környezetét, ha az indokoltnak tűnt, de ez nem terjed ki minden településre. Az országleírás domborzati adatai lényegében a következőkben foglalhatók össze. Dombon fekvőnek írja az országleírás Egerszólátot, meredek magaslat szélén épült Abasár, nagyon magas szőlőhegy lábánál fekszik Apc, Gombospuszta egy magaslat lejtőjére települt, Kerecsend megművelt dombok lejtőjén található, Eger szőlőhegyek lankái között terül el, Kisnána a hegység peremén, Nagykökényes egy lankás emelkedő lábánál fekszik. Település belterületén Hatvanon belül említ az országleírás dombot, melyen kereszt van. Fancsalban (Rózsaszentmárton) a templom van dombon. Pusztaszikszón a templom és a csárda egy magaslaton található. Nagyfűgedtől északra (valójában ÉK-re) esik a Malom-domb, melyet az I. katonai felvétel (XVIII. 17.) jelez, de nem nevezi meg. Egerfarmos két dombján a templom és a temető van. 4

5 B. HUSZÁRÉ. 1995. 24. 24