Csiffáry Gergely - B. Huszár Éva: Heves megye II. József-kori katonai leírása 1783-1785 (Eger, 1999)
A FORRÁS FÖLDRAJZI ELEMZÉSE
Ludast, melynek vidéke enyhén hullámos, meredek „szurdokba" 4 b helyezi az országleírás. Az I. katonai felvétel adott szelvénye (XVIII. 17.) ezen a vidéken valóban dombvonulatot jelez, mely a Sari (Bene) patakot kíséri, és Ludas belterületén keresztülhúzódik. A térszín legnagyobb magassága 119,3 m 4 7, mely azt valószínűsíti, hogy a Bene patak egykori teraszáról van szó. 4í i A patak körüli magas és széles szurdokra 4 9 helyezi az országleírás Szihalmot, Kompokon a „szurdokon" áll a nemesi kúria 5 0, a sárhidai csárda „szurdokban" van és mint fent említettük az I. katonai felvételen a Sari (Bene) patakot kíséri. A szurdokot az országleírás több esetben magaslat („szurdokra", „szurdokon"'), egy esetben mélyedés („szurdokban") értelemben használja, ami valójában szintén patakterasz, illetve a patak völgysíkja. Tarnaörsnél az Anna kápolna fölött is „szurdokról" ír az országleírás, melyet az I. katonai felvétel is feltüntet. Nagyrédén megemlíti az országleírás, hogy Ny-i fele magasabb, mint a K-i. A mai térszín is mintegy 20 m-rel van magasabban nyugaton. 5" Az alacsonyabb és magasabb részeket ma a Rédei-Nagy patak (az országleírás a patak nevét nem adja meg) választja ketté. Az országleírás síksági jellegű adataiként az alábbiak sorolhatók fel. Völgyben fekszik az Üveghuta, Ostoros, Kistálya, Andornak, Bodony, Pósvár, Egerszalók, Tarnaszentmária. Síksági településnek nevezi az országleírás Zagyvaszántót, Lőrincit, Herédet, Adácsot, Nagyfúgedet, Füzesabonyt, Dormándot, Besenyőtelket, Mezőszemerét, Hevesvezekényt, Kiskörét, Pélyt, Tarnaszentmiklóst, Tiszanánát. 5 3 A domborzatra vonatkozó adatok közül a hegyek, dombok, halmok földrajzi nevei azok, melyek viszonylagos bőségben találhatóak az országleírásban. Ezek nagyobb Figyelmet érdemelnek. Gyöngyöspatánál a Havas (598,4 m), Világos (709 m), Gereg (357 m) hegyek szerepelnek név szerint, melyek a II., III. katonai felvételen és ma is azonos nevüek, kivéve a Gereg hegyet, mely a II. katonai felvételen (XXXV. 47.) Gerege néven szerepel; a kataszteri térképen: Kerek hegy? 4 Mátraballánál a Csorty yangos hegyet nevezi az országleírás a legmagasabb hegynek (320,3 m), de valójában a Kővágó-tető és a Dónaverő hegyek magasabbak. (A névváltozatok az I. katonai felvételen: Csortyanyos, a II.-III. katonai felvételen nincs megnevezve, 1866. és 1869. évi úrbéri térképeken Csortányos, ma: Csorcsányos.f' 4 6 Új Magyar Lexikon 1962. 337. A szurdokok hegy- és dombvidéki területeket felszabdaló meredek lejtőjű felsőszakasz jellegű völgyszakaszok. - FUTÓ J. 1988. 390. - Ellenálló kőzetben mély, meredek lejtőjű szurdokvölgy keletkezik. A „szurdokba" kifejezés ilyen értelemben szurdokvölgyet takarhatna, ha valójában erről a térszíni formáról lenne szó esetünkben. 4 7 Vö.HML.XV-8. Térképtár. T 161. 4 8 DENICH R.-KEREZSI MÁTÉ Zs. 1996. 255. A terasz korábbi folyóvölgyfenék, a folyó futásának régebbi szintje. - FUTÓ J. 1988. 393. - A terasz egy korábbi magasabb völgysík maradványa. - Ha a lektor Kovács Béla javaslatát a forrásban szereplő „Ravin " kifejezés földhányásként való fordítására elfogadjuk, szintén megállja a helyét, ha az országleírás „szurdok"-ként lefordított kifejezését teraszként értelmezzük. 4 9 Ez a kifejezés megerősíti, hogy patakot kísérő teraszra kell gondolnunk, elsősorban azért, mert a magyarországi folyók legnagyobb része feltöltött ártéri-teraszos völgyben folyik. - FUTÓ J. 1988. 393. Esetünkben a Rima teraszáról van szó. 5 0 Ebben az esetben a Tarna teraszáról van szó 5 1 Ezt Kovács Béla lektor szerint szurdok-partként értelmezhetjük. 5 2 Vö. HMLXV-8. Térképtár. T 361. 5 3 Ha Zagyvaszántó síksági minősítésében téved az országleírás, ugyanakkor az is feltűnő, hogy számtalan tipikus alföldi települést nem tartottak fontosnak jellemezni ebből - a katonai felvételezésből már nyilvánvaló - szempontból. 5 4 Vö. HML XV-8. Térképtár. T 235. Kerek hegy. 5 5 Vö. HML XV-8. Térképtár. U 242. U 243.; Magyarország földrajzinév-tára. 1980. Térkép. 25
