Csiffáry Gergely - B. Huszár Éva: Heves megye II. József-kori katonai leírása 1783-1785 (Eger, 1999)
A FORRÁSKÖZLÉS MÓDJA
mái betű), Csász Heves határában (fett betű) 126, 127, 128. A földrajzi mutató három egymást követő sorozatban tanulmányozható. Először a. forrás szerinti névalak alapján, második fekvésben a régi magyar névalak, harmadszor a mai magyar névalak betűrendjében. A kötethez logikusan nem készült tárgymutató, hiszen az országleírás eleve olyan táblázatos rendszerű, ahol a táblázatok egyes fejlécei önmaguk indexelik a lényeges tárgyszavakat. Valamint úgy gondoljuk, hogy a két elkészült forrásértékelő tanulmány a kutató figyelmét kellő mértékben ráirányítja mindazon tárgyak széles körére, amelyek fellelhetők az országleírás páratlanul értékes anyagában. A kötet szöveges tartalmát térképek egészítik ki. Mellékletben adjuk közre az I. katonai felvételről készült országtérképet, amely Geographischen Charte des Königreichs Hungarn, aufgenommen unter der direction des Oberst von Neu in den Jahre 1782-1784 felirattal II. József személyes használatára készítettek, s amelynek Heves megyei szelvényei ez idáig még sehol sem jelentek meg kiadványban. Ezúttal az eredetivel szinte közel egyező méretben és színes nyomatban áll módunkban publikussá tenni az összesítő megyei szelvényeket. 2 8 Ezen kívül a kiadványban közreadunk A/4-es méretben 3 kevésbé ismert és a régi Heves és Külső-Szolnok vármegyéket ábrázoló térképet, valamint egy jelenkori (1970) Heves megye közigazgatási mappáját közöljük. Jelen munka nem csupán forrásközlés kívánt lenni, hanem a készítők szándéka szerint két tanulmány egészíti ki. Az egyik az országleírás Heves megyéről szóló részének földrajzi elemzését tartalmazza. Ebben a helységek távolságának, a domborzatnak, a vizeknek, a védműveknek, valamint a rétek állapotának és az erdők növényzetének természetföldrajzi, valamint a terület közlekedés-földrajzi értékelése kerül szóba. A másik tanulmány a forrásban szereplő gazdasági objektumok (serház, üveghuta, timsófőző, csárda, szállás, vadaskert, fácánoskert stb.) meglétéről és azok katonaföldrajzi értékeléséről szól, kiegészülve bizonyos településelemzéssel. Itt szeretnénk megjegyezni, hogy az országleíráshoz kapcsolódó tanulmányok elkészítését önmagában csak a kútfő szövegének értelmezése, elemzése nem tette lehetővé. Viszont a szerzők korábbi kutatásai megadták hozzá a támpontot. A Heves Megyei Levéltárban a történeti földrajz területén megkezdett kutatások nyújtják egyrészt ehhez az alapot. Ezek közül is egyedülálló az itt folyó térkép-rekonstrukciós munka. Ennek során az első katonai felvételezés Heves megyei szelvényeit 1:28800-as méretarányról l:25000-re, km-fokhálózattal ellátott színes cell-lapokra átszerkesztjük. Az átszerkesztés során korrigáljuk a katonai térképek felvételezési hibáit, miáltal lehetővé válik azok megbízható használata. 2 9 Az intézmény falai között kezdődött el Heves megye kora újkori ipartörténetének szisztematikus vizsgálata is, különös tekintettel a manufaktúrákra. 3 0 2 8 Ezúton is köszönetet mondunk a Kriegsarchiv (Wien) direktorátusának, hogy a Heves Megyei Levéltár számára engedélyezte a publikációt. 2 9 Lásd B. HUSZÁR É. 1989; 1992; 1993; 1994. 3 0 Lásd CSIFFÁRY G. 1993; 1996; 1997; 1998b. 20
