Csiffáry Gergely - B. Huszár Éva: Heves megye II. József-kori katonai leírása 1783-1785 (Eger, 1999)
A FORRÁS FÖLDRAJZI ELEMZÉSE
A FORRÁS FÖLDRAJZI ELEMZÉSE A leírást a nyolc kérdőpont összevont adatai alapján elemezzük földrajzilag, de nem azok sorrendjében. A települések egymástól való távolságának, a domborzatnak, a vízrajznak, a természetes növénytakarónak, a közlekedésnek a leírás alapján megfogható adatait rendszerezzük, ami által a XVIII. század végi földrajzi, közlekedés-földrajzi állapot többé-kevésbé megrajzolható. Az országleírásban a XVIII. század végi viszonyokon túl korábbi időkre is visszavezethető adatok sokaságával találkozunk. Elsősorban a vízrajz, a földrajzi nevek, az útvonalvezetés, a településhálózat az, amely több száz, esetleg ezer évvel korábbi állapotot rögzít. (Megjegyezzük viszont, hogy az országleírás nem csak katonai szempontból elválaszthatatlan az I. katonai felvételtől, hanem minden egyéb vizsgálati szempontból is.) Vízrajzi kérdésekben óvatosan kell az országleírás adataiból a XVIII. századnál korábbi állapotokra következtetni. A nagyszabású szabályozások előtti vízrajz emberi beavatkozástól valóban alig háborgatott 3 1, viszont téves azt feltételezni, hogy az országleírásában (valamint az I. katonai felvételen) felvázolt vízrajzi kép akár honfoglalás-kori hidrográfiai állapotot is tükrözhet. Ugyanis pl. a folyóvizek medereltolódása egy bizonyos ciklikusságot mutat az építőromboló tevékenység függvényében. Középszakasz jellegű vízfolyás esetében (amilyen a Tisza a Közép-Tisza vidékén, tehát a Tisza megyénkre eső szakaszán), megfelelő anyagú térszínen 150 év alatt zajlik le az a ritmus, mely alatt egy kanyarulat kifejlődik, majd lefűződik. 3 2 Valószínű, hogy pl. Ónánáról a mai Tiszanána területére való átköltözés is a Tisza mederváltozásának következménye volt a XVIII. század elején. 3 3 Az tény, hogy olyan mederváltoztatást már az új-holocén után nem tettek a folyóvizek térségünkben, melynek során 100 kmnél nagyobb sávban változtathatta folyásirányát egy vízfolyás (pl. a Tisza 3 4), de egy nagy-, vagy kistáj arculata, éppen a vízrajzi képet illetően, a fent említett okok miatt állandóan módosul. (Nem említve egyéb térszínt formáló tényezőket, így a belső szerkezeti változásokat, aminek hatására az Alföld ma is folyamatosan süllyed, vagy az éghajlatváltozást.) Míg Egernél az Eger patak közvetlen környéke a honfoglalás idején megtelepülésre alkalmatlan volt 3 5, addig a tatárjárás előtt már betelepült a völgy. 3 6 Ebben egyaránt volt szerepe a természeti változásoknak és az emberi beavatkozásnak. A földrajzi nevek átvétele tekintetében több száz, sőt több ezer éves folyamatosságról beszélhetünk. A legősibbek közé tartoznak a víznevek, különösen a nagy folyóké. A Tisza neve korai indoeurópai eredetű, és a honfoglalás idején itt élt népektől vette át a magyarság. 3 7 Magyar névadású viszont pl. a Gyöngyös patak, szláv a Zagyva, Tarna, Tarnóca. Eperjessy Kálmán szerint Heves megyében nem bomlott fel a régi települési rend a hódoltság alatt. 3 8 Viszonylag ritkák a teljesen új telepítések: Kömlő, Aldebrő stb. A megyében tíz helység tartotta meg tisztán halmazos jellegét. 3 9 A Heves megyét tartalmazó országleírás-részben közölt helységek közül egyedül SzücsiSzúcs, Erdő- és Mezőkövesd nevét keveri a leírás. Csak Pusztaszikszót és Hányi pusztát nevezi 3 1 SOMOGYI S. 1976. 42-43. Somogyi Sándor az óholocéntól kezdve számol az emberi beavatkozások térbeli megnyilvánulásaival. 3 2 SOMOGYIS. 1974. 27-31. 3 3 DERCSÉNYI D.-VOIT P. 1978. III. 645. A település előzménye többször változtatta helyét a XIXIII. századok között is. 3 4 BORSYZ. 1961.27-30. 3 5 Egerben a szépasszonyvölgyi és répástetői honfoglalás-kori leletek egyfelől magaslaton, ill. nem a völgy közvetlen közelében voltak. 3 6 DERCSÉNYI D.-VOIT P. 1972. 59. 3 7 KISS L. 1996. 965. 3 8 EPERJESSY K. 1961. 525. 3 9 B. HUSZÁR É. 1995. 57-59. Ezek: Átány, Erdőtelek, Erk, Heves, Hevesvezekény, Karácsond, Kisnána, Mezőszemere, Mezőtárkány, Zaránk. 21
