Csiffáry Gergely - B. Huszár Éva: Heves megye II. József-kori katonai leírása 1783-1785 (Eger, 1999)
A FORRÁS KELETKEZÉSE, KRITIKAI SZEMPONTJAI
A FORRÁS KELETKEZÉSE, KRITIKAI SZEMPONTJAI Hazánkban az egész ország területére kiterjedő rendszeres topográfiai felmérés a XVIII. század második felében kezdődött meg. Ezt megelőzően csupán kisebb területekről készültek részletes felvételek, amelyek sem tartalmukra, sem méretarányukra nézve nem elégítették ki a hadsereg igényeit. Szükségessé vált a Habsburg monarchia országainak katonai felmérése, egységes szelvényezés jelkulcs és méretarány alkalmazásával. Mária Terézia uralkodása idején a katonai vezetők, különösen a II. Frigyes elleni háborúban szerzett tapasztalatok alapján 1757-ben javaslatot készítettek egy „ Generalstab" felállítására a várható feladatok megszervezése végett. E feladatok közt már kiemelt szerepet kapott a birodalom megismerése, különösen a menetelésre alkalmas utak, s a táborozásra megfelelő területek kijelölése. A hétéves háború végeztével Lacy Móric főhadiszállás-mester, mérlegelve a térképek hiányából eredő nehézségeket, mint például csapatmozgatás, beszállásolás vagy utánpótlás, a Haditanács elnökéhez készített előterjesztésében a részletes térképek készítését hangsúlyozta. Az érvek fontossága arra késztette Daun tábornagyot, hogy 1764-ben a Haditanács nevében javaslatot tegyen a birodalom országainak felmérésére: „Éppen saját országainkról való tájékozatlanságunk, a részletes katonai térképek hiánya rengeteg bajt, hátrányt és nehézséget okozott. A hadsereg soha nem menetelhetett előzetes útfelderítés és a táborhelyek szemrevételezése nélkül, mert intézkedéseket a szobából (térkép alapján) kiadni nem lehetett. Nem tekintve azt, hogy a munka és nehézségek ily módon megnövekedtek, minden fáradozásunk meghiúsult, hogy a menetelést az ellenség elől elrejtsük. A felmérés sorrendjét a várható háborús szükséglet határozta meg. Magyarországon először a háborús veszély által leginkább fenyegetett határmegyéket, 1766-1768-ban Máramarost, 1769-1773-ban az északi vármegyéket, továbbá Erdélyt, a Temesi Bánságot (1766-1773), majd a katonai határőrvidékeket és az osztrák tartományokat (1770-1785), végül Magyarország és Ausztria belső területeinek felmérését (1782-1787) végezték el. A Magyar Köztársaság jelenlegi határain belül lévő térség felvételeinek munkája 1782-ben kezdődött meg és 1785 végére fejeződött be. 4 A Mária Terézia idején elkezdődött és II. József uralkodása alatt befejeződött nagyszabású katonai felvételi munkálat ( Josephinische Aufnahme) két fő egységből áll: a színes kéziratos térképszelvényekből és a hozzájuk készült szöveges, táblázatos szerkezetű országleírásból ( Landesbeschreibung). Magyarországot 963 db 1:28800-as mértékű, színes térképlapon, illetve 7 kötet leírással vették fel (Erdély és Bánát hiányával). Az országleírás egységes, azonos kérdésekre választ adó tartalmát az Udvari Haditanács 1764. május 13-án kelt rendelete szabályozta. 5 Köztudott, hogy az országleírást előre elkészített nyomtatványokon oszloponként (Colonne) és szelvényenként (Sectio), a felmérési lapokhoz igazodva rögzítették. A leírás minden településre kiterjed, a táblázatban felsorolt pontokra vonatkozóan szisztematikus felvilágosítást nyújt. Bár a leírások a tartalmukat nézve a készítők szorgalma és képessége szerint különböző értékűek, összeállításuknál mégis érvényesültek bizonyos egységes szempontok. 6 A szakirodalomból ismert az a megállapítás is, hogy a térképek készítői és az országleírások szerzői más-más személyek voltak. Ez kitűnik a szövegben olvasható megjegyzésekből 3 GÁBOR I.-HORVÁTH Á. 1979. 102. 4 N. IPOLY M. 1981. 139. 5 CSENDES L. 1980. 127.; EPERJESSY K. 1961. 522. - A Josephinische Aufnahme teljes eredeti anyagát Bécsben őrzik (Kriegsarchiv, Kartenabteilung. B. IX. a. 527.). Ennek Heves megyére vonatkozó fénymásolatait használtuk közvetlen forrásként. 6 CSENDES L. 1980. 127. 11
