Csiffáry Gergely - B. Huszár Éva: Heves megye II. József-kori katonai leírása 1783-1785 (Eger, 1999)

A FORRÁS KELETKEZÉSE, KRITIKAI SZEMPONTJAI

is. Ez utóbbiak arra utalnak, hogy az országleírók a legtöbb esetben térképpel a kezükben járták a terepet, és a helyszínen gyűjtötték össze a kiegészítő írásos anyagot. Ezt bizonyítja még az is, hogy az egyes pontokra adott válaszokban több helyen hivatkoznak a térkép adataira, s nem egy esetben módosító megjegyzéseket is fűznek azokhoz.

7 Az országleírás gót betűs német változatának a tanulmányozása lehetővé teszi, hogy betekinthessünk a forrás keletkezésének a folyamatába. Erre azonban a Hadtörténelmi Intézetben őrzött anyag nem alkalmas. Ismert tény, hogy a Hadtörténelmi Intézet filmen másolatokat készített a Bécsben fennmaradt kéziratos kötetekről. Viszont az kevésbé ismert, hogy Eperjessy Kálmán és munkacsoportjának a tagjai az országleírás lefilmezett anyagát az I. katonai felvétel szelvényeinek eszményien precíz sorába rendezve helyezték el. Ez azt jelenti, hogy csak a nálunk megtalálható másolatok anyagát őrzik a katonai térképek szelvényeinek megfelelően nyugatról keleti irányba haladva, növekvő sorszámú oszlopokban (Colonne), ezeken belül pedig északról déli irányba szelvényenként (Sectio) feltüntetve a szükséges adatokat. A Magyarországon csak másolatban meglévő forrás ilyen jellegű elhelyezéséhez praktikus okok vezettek, mert így könnyebb bármely település, lakott hely vagy megye egészének az anyagát kikeresni/

1 Vitathatatlan a jelentősége annak, hogy Eperjessy Kálmán és munkacsoportja tagjai átírták az országleírás gót betűs német szövegét latin betűs németre, mivel ez kétségtelenül megkönnyíti a feldolgozást.

9 A szerzők - a fénymásolatokon meglévő Heves megyére vonatkozó Beschreibung elemzése során - a következő megállapításokra jutottak. 1. Az első katonai felmérést kiegészítő országleírást több személy készítette és korrigálta. A munka során, ahogy a legtöbb helyen helyszíni bejárással ellenőrzött térképekhez elkészültek a leírások, azokat megküldték Bécsbe, ahol aztán a szöveges anyagot 7 kötetbe fűzték össze. Azt a tényt, hogy a leírások nem szabályszerűen sorrendben, nyugatról keletre haladva oszloponként és szelvényenként készültek, igazolja e forráskiadványhoz facsimilében mellékelt gót betűs német leírás sorrendje, illetve a lapok számozása. 2. Az országleírást legalább egyszer átmásolták, mert a szövegeket nem az előre elkészített formanyomtatványokra írták le a másolók. Ez az egyik oka annak, hogy a német szövegben leírt helységnevek néha a felismerhetetlenségig torzult formában jelennek meg. (Például az alatkai csárdát élatkainak, vagy Eger nevét Gagernek is írták.) A névanyag torzulásának további okai is vannak. A többségükben német és cseh anyanyelvű földmérők a földrajzi neveket hallás után, a hangzásnak megfelelően, fonetikusan jegyezték fel. Ha tájszólással beszélő adatközlő személytől kapták az információt, az még csak növelte az elírás lehetőségét. A települések nevének különböző változatai abból is eredtek, hogy a szlávok vagy németek lakta területeken több nyelvi változat is közismert volt. (Vámosgyörk nevét írták György és Gyurtsik alakban, szlávosan is.) A földrajzi névanyag torzulásának alapvető oka azonban az, hogy a helynevek „helyesírása" a nem magyar anyanyelvű emberek jó szándékú próbálkozása annak a magyar szónak közelítően jó leírására, amelynek egyes hangjai, illetve betűi számukra ismeretlenek voltak. Ide tartozik, hogy a vármegyéket kötelezték a helynevek javítására, de ez sem hozott megnyugtató eredményt. 3. A gót betűs német forrásból megállapítható, hogy a Beschreibung ma hozzáférhető változatát több kéz írta, és több kötetből állítható össze a Heves megyei települések sora. A XVI., XVII., XVIII. oszlopok egy kötetbe tartoznak és kézírásuk azonos, viszont újabb kötetben van a XIX., XX. oszlop megyei anyaga, melynek kézírása szintén azonos.

1

0 Az adott oszlo7 CSENDES L. 1980. 129. 8 CSENDES L.-N. IPOLY M. 1977. 9 EPERJESSY K. 1961. 533. 1

0 Heves megye teljes mai területe hat oszlopra terjed ki, de az utolsó, XXI. oszlopban nincs település, ennél fogva az országleírás nem érinti. A kötetek és a kézírás azonosságára Kovács Béla lektor hívta fel a figyelmet, szíves közlését köszönjük. A kézírás csak az utólag javított településneveknél tér el a szöveget egyébként átíró személyétől. 12