A Heves Megyei Levéltár kéziratos térképeinek földrajzi nevei (Eger, 1989)

Bevezetés

- 2 kétségtelen nagy igazságtól számos ok miatt el kellett tekintenünk, ez meghaladta volna a jelenlegi lehetőségeinket is. Azt mindenképpen meg kell állapítani, hogy a térképek nagy többsége olyan állapotban van, a különböző színek annyira elmosódottak, egybeolvadtak, hogy a tévedés nagy százalékban valószínű lenne. Talán egy későbbi időpontban, ha a körülmények is engedik, erre vissza lehet térni. A gyűjtés alapjául a Heves Megyei Levéltár térképtárában található törzsanyag (T.), úrbéri térképanyag (Ú.), az egri főkáptalan magánlevéltárának térképei (Fkpt.) és az egri érsekség gazdasági levéltárának térképei (Érs.) szolgáltak. A térképnyilvántartás szerint 101 község. Ez nem egyezik meg a ma Heves megyéhez tartozó községek számával. Csak azokat a községeket vettük figyelembe, amelyek ma Heves megyéhez tartoznak, s megvan a térképük. Az újabb időkben történt községösszevonásokat (pl. Felnémetet Egerhez csatolták) nem vettük figyelembe, a községeket a "Levéltári jegyzékek"-ben levő nyilvántartás szerint minősítettük. (Levéltári jegyzékek 1. Kéziratos térképek a Területi Állami Levéltárakban. 2. Kéziratos térképek az Egri Állami Levéltárban. Művelődési Minisztérium Levéltári Osztálya Levéltárak Országos Központja, Budapest, 1965. Kézirat.) Az adatok közlésére nézve a következőket jegyezzük meg: A nevek bemutatása községenként az ABC szerint történik, a községeken belül a neveket szintén az ABC rendjében közöljük. A névalakok leírásakor ragaszkodtunk a kéziratos forráshoz, a betű szerinti közlést választottuk, nem láttuk célszerűnek sem a köznyelviesítést, sem az értelmesítést, nehogy hibás következtetésre jussunk. A szóalakokhoz kapcsolva minden esetben feltüntetjük az előfordulás évét, évszámait, kiegészítve a térképek jelzetével, illetve jelzeteivel. Ha az év nem