A Heves Megyei Levéltár kéziratos térképeinek földrajzi nevei (Eger, 1989)

Bevezetés

BEVEZETÉS A megyei levéltárak anyagának forrásértékére már régen felhívták a figyelmet, felhasználásának fontosságát pedig az utóbbi időben egyre többen fogalmazzák meg a földrajzi nevek összegyűjtésével összefüggésben is. Megállapítják, hogy a határnévgyűjtés igazán csak akkor értékes, ha történeti gyűjtést is végzünk. A történeti gyűjtés forrásaként alapvetőnek kell tekintenünk a kéziratos térképeket. Ennek a követelménynek akarunk eleget tenni kiadványunkkal, amely a Heves Megyei Levéltár kéziratos térképein található földrajzi neveket tartalmazza. A nevek közzétételének elsődleges célja, hogy a megyében a földrajzinév-gyűjtés alkalmával összegyűjtött ma is élő névanyaghoz a történeti alapadatokat megadja, s egyben a kutatók számára lehetővé tegye a különben nehezen hozzáférhető térképek neveihez való hozzájutást. A névalakoknak más és más forrásokból való kimutatása esetleg azzal is járhat, hogy az idősebb emberek igénybevételével a ma már egyébként elfeledett nevekről is információt kaphatunk. Gyűjtésünk jelentőségét abban is látjuk, hogy a helyszíni kutatás és a térkép anyaga együttesen sok olyan helynévelem magyarázatát elősegítheti, amellyel a történeti adatok nélkül nem tudunk mit kezdeni, másrészt lehetőséget teremthetünk a helynévanyag máig folytatódó életének kimutatására. Ezt a neveknek a jelen élettel való összefüggése szempontjából is fontosnak tartjuk. Úgy gondoljuk, hogy ezeknek a térképi adatoknak a közzététele -- most, az élőnyelvi gyyűjtés befejezésekor -elmaradhatatlan azért is, mert az élő földrajzi nevekre vonatkozóan -- az elmondottakon kívül -- még igen sokféle eligazítást kaphatunk (a térképi adatok időrendbe állítása, az összevetések révén kimutathatók pl. a névváltozások, ennek okai, a tájváltozás stb.). A szakirodalom kiemeli a térképek névanyagának lokalizálását, az objektumra vonatkozó körülmények (domborzat, művelési ág stb.) feltüntetését. Ettől a