Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

M

MIL - 60 4 Harmadik csoportjukat a király új magártföldesuraknak engedte át /pl, Szentendre/, — A XVIII. században egészében romlott a mezővárosok helyzete, A földesurak szaporodó majorsá

gai. robo

tigénye a természetbeni szolgáltatások körükbeni terjesztése irányában hatott, és a jogilag is nagyon sok mezőváros süllyedt a jobbágyiad ak szintjére, — A XIX, század 3°-as éveitől kezdődően a mezővárosok egy része megváltotta magát földesuraitól. Az első ilyen város Nyiregyháza volt 1824-ben, A polgári korban az egykori mezővárosok többsége közsé

gi . kisebb részük rendezett tanács

ú, néhány város pedig /pl, Miskolc/ törvényhatósági jogú váro

ssá vált -- attól függően, hogy hogyan hatott rájuk a tőkés gazdasági /struk túrális és földrajzi-térbeli/ átrendeződés, MILE

S: lásd vitéze

k és lova

g. MXNAR

E /minaret/: Az iszlám építészetében a dzsámi

khoz és mecse

tekhez tartozó torony neve. Arab eredetű el nevezés. /A magyarban használatos "minaret" kifejezés hely telen és a németből vagy a franciából való átvételre utal, — Eredeti jelentésében világitótornyot jelent, A dzsámi tornyával kapcsolatosan jelentése átvitt értelmű, s ebben a használatában jelképesen az iszlám világosságát jelenti, A minaré rendeltetése lényegében azonos a keresztény temp lomok harangtornyával; erkélyéről hivja naponta ötször imá ra a hívőket a müezzi

n. — A mai Magyarországon Pécsett és Egerben látható egy-egy minaré, melyek mecsetek tornyai voltak, Egerben a hozzá tartozó mecsetet /az imaházat/ 1841-ben bontották le, MIXIATUR

A: Eredetileg a kézzel irott könyvek diszes kezdőbetűinek /iniciálé

/, ezenkivül egész oldalas vagy szö vegbe illesztett kisebb képeinek, oldalszegély- vagy szövegkeret-diszitményeinek összefoglaló elnevezése, a könyvd szitéa legrégibb formája. Az elnevezés a betüJiatás élónki-