Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
M
- 6o3 Mli\ gyobb, koncentráltabb piacok kialakulását, az igazi városiasodást. Más nézetek viszont azt emelik ki, hogy az egyes nagyobb mezővárosok szabad királyi városokká is válhattak, és azt, hogy az idők folyamán ez nem vált általánossá, a török 15o éves uralmában és a nemessé g városellenességében keresik. A XV-XVX. században bő számitások szerint mintegy 800looo mezőváros volt az országban. Ez az ország lakosságának kb. 1/5-e volt, A XV, század végétől, elsősorban a köz ép- ós kisbirtokos nemese k — jobbágyaik megtartása érdekében — támadást indítottak a mezővárosok ellen, l492-ben és 1498-ban kilence dkötelessé tettek minden mezővárost. Ezek a törvények azonban nem vezettek eredményre, mivel a nagybirtokoso k politikai túlsúlya nem engedte a törvényeket végrehajtani, Az 15l4-es törvények szintén nem vezettek a köznemessé g által kivánt eredményre. A nemesi támadás sikeresebb volt azon a téren, hogy a mezővárosoknak sikerül-e szabad királyi várossá fejlődniük. Ennek akadályozása már a báró knak is érdeke volt, és l6o8-ban az országgyűlé s olyan törvényt alkotott, amely kimondta, hogy mezővárost a király szabad királyi várossá csak az országgyűlés jóváhagyásával emelhet, A török támadások következtében a XVI, század végére a hadjárások irányában lévő mezővárosok tekintélyes része elnéptelenedett. Egyes kiváltságos helyzetbe jutó városok, az ún, hász-városo k azonban dinamikus fejlődésnek indultak, Határuk megnőtt a környék puszt ává vált falvainak határaival, ugyanakkor lakosságuk is a menekültekkel jelentősen felduzzadt, A XVII, század végén a töröktől való felszabadulás után a volt hódoltsági mezővárosok többsége először kamarai igazgatás alá került, de — egy-két kivételtől eltekintve /pl, Debrecen/ — nem nyert szabad királyi városi kiváltságot. Többségük visszakerült régi földesurai kezére /pl. Eger/ és szerződéses viszonyt létesitett azokkal.
