Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

V

- lol3 VEcr fejlődési követelményeivel lépést tartó haderő, hanem csupán kisegítő, másodrendű katonaság. Az új, XVIII. századi határvédelmet lásd határőrvidék cimszónál, VEGYES ÜGYE

K /negotia mixta/: Egyik sarkalatos fogalma volt a Habsburg-küzpontositás ós a magyar rende

k küzdelmének a XVX, században, A rendek arra törekedtek, hogy az udvari, összbirodalmi hatáskörű kux-raáiívszéke

k ne foglalkozzanak a "tisztán és pontosan Magyarország szabadságait és kiváltságait érintő ügyekkel", hanem csak a "tisztán idegen országokra vonatkozókkal" /amint 1559-ben megfogalmazták/. Az előbbi kérdésekben magyarországi intézmények, mindenekelőtt a mellőzött magvai' tanác

s, a nádo

r, a kincstart

ó legyenek illetékesek. Végül azonban kénytelenek voltak elismerni, hogy a török támadás miatt az orszá

g rászorul a Habsburgok többi országának pénzügyi es katonai támogatására, azaz vannak ún. vegyes ügyek, amelyekben nemcsak magyar rendi hatóságok intézkedhetnek. Az 1569. évi országgyűlé

sen a 8,tc-be bele is került /a Magyar Karaar

n. illetve X. Miksa előterjesztésére/, hogy a kincstári ügyek a kamar

ában, a katonai dolgok az Udvari Haditanác

sban nyerhetnek elintézést, oda állítandó magyar tolmácsok segítségével, Az ezeken kivüli tisztán magyar ügyeket a magyar királyi Kancellári

án keresztül bonyolítja az uralkodó, A magyar tanács hatáskörében ismerték el a biráskodást, az ország jogait és szabadságait érintő kórdóseket, sőt a hadügyről is kitéri az uralkodó a tanács véleményét — de mindehhez két tanácso

s állandóan tartózkodjon Bécsben. /Ez nem valósult meg./ A rendek utóbb hiába módosították, illetve vonták volna vissza a vegyes ügyekre vonatkozó engedményüket /1583-ban, 1587-ben/, a gyakorlati helyzeten nem tudtak változtatni. VEGYES ULE

S /sessio mixta/: A magyar rendi országgyűlé

s két táblájának együttes ülése, amelyre akkor került