Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
V
VÉG - lol'» küldjör katonaságot a várakba, 15"'<6-ban a király őrizetébe adta több fontos magánvárat — Szigetvár, Léva stb. —, 15^7-ben pedig kimondták, hogy a haszontalan, illetve a király engedélye nélkül épült várakat le kell rombolni. A nag ybirtokoso k várai azonban az egész török időszakban fontos láncszemei maradtak a végvári hálózatnak; a Dunántúlon pl.a Zrinyi-, Batthyány-, Nádasdy-várak, Uj várak épitése, régiek megerősítése mindenfelé folyt a török szomszédságában. A törökök 1552. évi előrenyomulása következtében több fontos vár veszett el /pl. Temesvár, Szolnok/, így az új végvárvonal legfontosabb váraivá, a horvát-szlavón-vend végek után, ÉK felé a Ounántúlon Kanizsa, Győr, Pápa, Komárom, Palota, a Dunán innen Eger, Szatmár, Várad, Gyula, Északon Fülek, a bányavároso k. Zólyom, Délen Sziszek stb, vált. — A végvárrendszer, illetve annak nagyobb, nem partiu m-i része 1556— tói kezdve az Udvari Haditanác s hatáskörébe került. Alatta az irányítás fontos szervei a főkapitánysá gok voltak, az egyes várakat pedig várkapitán yok vezették. Főleg olasz építészek vezetésével korszerűsítették, megerősítették pl.Győrt, í£ert /vö. bástyás várak /, bár a végházak nagy része továbbra is palánkvá r maradt. A 3zázad végén a magyar határvédelmet ellátó katonaság létszáma mintegy 18.000 főre emelkedett. A végvári vitézek a társadalom legkülönbözőbb rétegeiből kerültek ki /köz- ós kisneme3sé g. jobbágysá g stb, vö. vitézlő rend /, emellett egyre nőtt az idegen zsoldo sok száma. A 15 éves háború után egyfajta döntetlen helyzet alakult ki, mivel a török seregek katonai hatósugara éppen hogy elérte a magyar végvonalat — utánpótlási vonalai egyre hosszabbodtak --, s ez megkönnyítette a felmentő seregek helyzetét. Abban a pillanatban, amint a Habsburgok rászánták magukat a támadás megindítására IÓ83 után, a Szent Liga egyesült erejével az egész végvárrendszert felszabadították a ránehezedő nyomás alól. A végvári élet haldoklása, a végvári katonaság feloszlatása is ekkor tetőzött, A vitézlő rend feloszlatásának politikai okai voltak — végvári atonák részvétele a Thököly-felkelésben stb, — ezeken túl az elbocsátásban közrejátszott az is, hogy a XVII, század végén a végvári katonaság már nem volt a hadművészet
