Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

V

ZSXN - lo'+2 vagy tanuk előtt mehetett végbe, másrészt szóban vagy 1rásban történhetett, de mindenképpen jegyzőkönyvet vettek fel róla. — A feudalizmusban az öröklési jog is rendi jellegű volt; az eddigiek csak a nemességre vonatkoztak. A királyi városok polr.á r sá

gának végrendelkezése szabadabb volt, a szokás jo

g, illetve a városi jogkörfyvek általában elismerték a polgárok szabad végrendelkezését. A .jobbágysá

s testamentálásáról még ennyi irott forrás sincsen, A virágzó középkorban a gyakorlatban szabadon örökíthették telkeiket, házaikat, A Ilármasköny

v azután kimondotta: "aki törvényes örököst és utódot nem hagy maga után, ingó dolgaiban végrendeletben szabadon intézkedhet. Ellenben örökségei, ha ősiek voltak, teljességgel földesurára háramlanak", A szerzett vagyon fele szabadon hagyományozható, fele azonban a földesúré. Az I8

!i8-as törvények majd az 1852. évi ősiségi pátens nyomán megszűnt az ősiség, és a végrendelkezés praktikus jelentősége nagyban fokozódott. Megszűntek a különbségek, amelyek a rendi státuszhoz kötődtek. Hazánkban a végrendelkezést — a kiegyezés utánra is — a neoabszolutizmus idején bevezetett osztrák polgári törvénykönyv szerint szabályozták. A szabad végrendelkezést eszerint elsősorban a leszármazottakat és a szülőket illető törvényes osztály. rész /kötelesrész/ korlátozta, amely a teljes hagyaték felét jelentette. A leszármazók öröksége testamentum hiányában az ún, öröklött javak és a szerzett javak szerint nyert megosztást; az előbbiből az utódok és az oldalágiak, az utóbbiból a feleség részesedtek. VÉGVÁR. VÉGVÁ-RRK.VDSZEP

.: Az ország határán, végvidékén, a török megszállás idején pedig a hódoltság határvidékén épült vá

r, illetve e várak vonala, rendszere, A vár fő funkciói közül a végvár esetében a katonai jelleg dominált, emellett csak ritkán érvényesült a gazdasági és közigazgatási feladatkör; vö. hódoltsági adózá

s, főkapitánvsá

g. várka

pitán

y. A végvárak stratégiai feladatai általában a hatá-