Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

V

ZSXN - lo'+2 gatás Kenetére és az igazságszolgáltatásra — a közgyűléstől eltérően -- nem terjedt ki felügyeleti joga. Jelentős feladata volt a város gazdálkodásának felügyelete. Döntéseit szótöbbséggel hozta, melyben nagy szerepe volt az ún, szószólónak, aki előkészitette, majd irányította az üléseket, s a határozatok megvalósitásáról gondoskodott, Ő a külső tanács képviseletében a belső tanács ülésein is részt vett, de ott szavazati joggal nem rendelkezett, — A külső tanács hatásköreinek változása az egyes városokban különböző időpontokban ment végbe, igy röviden csak annyi szögezhető le, hogy kialakulása a városi középrétege

k megerősödésével kapcsolatos. De függésbe került a belső tanácstól, amely pedig nálunk mindig a patriciuso

k szerve maradt, A belső tanács /vagy kistanács, latinul: magistratus, scnatus; németül: Rat/ a legjelentősebb testületi önkormányzati szerve volt a XII-XIX. század között a magyar városoknak, Kialakulása a közgyűlésekkel egyidőben ment végbe a XII-XIII. században. »Tagjai a városi biró

f egyben a tanács elnöke, valamint az esküdtek /latinul: iurati, cives, consules, maiores, senatores; németül: Herrn/ voltak, akiket a XVIII, századtól fogva szenátoroknak vagy tanácsnokoknak neveztek, A tanácsnokok száma 6-12 fő közt változott. A belső tanács tagjait kezdetben a közgyűlés választotta, majd a külső tanács, általában egy-egy évre, a XVIIXVIII, századtól a tanácsnokokat élethossziglan, A XVIII. századtól a városok többségében tagja lett már a polgármeste

r. a városi kapitány és a jegyző is. A belső tanács tagjai fizetést kaptak, A belső tanács döntött polgárjogi kérdésekben, ez választotta az országgyűlé

si követeket, kinevezte a külső tanács tagjait, alkalmazta és ellenőrizte a kisebb városi tisztviselőket, A belső.tanács Ítélkezett a bűnösök felett és gondoskodott az Ítéletek végrehajtásáról, Int-'zte a város gazdasági ügyeit, gondoskodott a rend fenn•rtásáról, az oktatás- és egészségügyről. Döntéseit szótöbbséggel hozta. A városi biró /iudex, villicus/ a feudalizmuskori ma-