Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

V

- loo3 VÁH gyar városok belső tanácsának vezetője, s mint ilyen döntő szerepet játszott a város igazgatásában. A tisztség kialakulásának idejéről nem tudunk semmi biztosat; A XIX. században már előfordult a törvén

yekben. Kezdetben a közgyülés választotta, majd a külső tanáos, A földesúri hatóság alatt élő mezővárosokban a birót vagy a város jelöltjei közül a földesúr nevezte ki, vagy fordítva: a földesúr jelöltjei közül a külső tanács választotta. Hivatali idejének letelte után újraválaszthatták, ami a vagyonos patrícius családok tagjait kedvező nelyzetbe hozhatta. Feladata és hatásköre ugyanaz volt mint a belső tanácsé, s igy a belső tanács funkciójának változásával módosult a városi biró szerepe is. Felelősséggel a közgyűlésnek, illetve a külső tanácsnak tartozott. — Távollévő, vagy munkájában akadályozott birót a legidősebb esküdt helyettesitette, vagy akit ő megbizott. Egyes városokban olykor helyettes birót /iudex substitutus/ is választottak. Olyan városokban, ahol a lakosság nemzetiségileg megoszlott, a biró a többségben lévő nemze

t fiai közül került ki. Előfordult, hogy váltakozva hol az egyik, hol a másik nemzetből választottak birót, A polgármeste

r tisztségét lásd különl A tisztviselők választása és hatásköre alapján is látható, hogy az önkormányzati jog eltérő fokú volt a királyi és a földesúri váro

sokban. Ez érzékelhető a városi önkormányzat többi eleménél is. — Ezek közé tartozott a városi polgárjog adományozása is, A szabad királyi és bányavárosokban ezt a városi magistratus gyakorolta, de már nagyobb mezővárosok esetében is érvényesülése a földesúri akarattól függött, A városi szabadság további fontos eleme volt, hogy a polgá

r saját bírósága elé tartozott, A szabad királyi városok -és bányavárosok városi bírósága — mely többnyire a biróból ós a belső tanáos tagjaiból állt — már a VTTT, századtól kezdve bíráskodhatott mindenféle polgári ós büntető ügyben, s gyakorolta a pallos jo

got is, A városbein la-