Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

V

- 999 VÁR gársá

gotproletariát

u

st tömörítővé, mint a klasszikus tőkés esetekben, erősen jelen volt a dzsentr

i, valamint a —az Alföldön nagy súllyal — cívi

sgazdák ós agrárproletárok rétege. — Mindezen problémák megoldása a szocialista korszak városfejlesztésére maradt. Bár modern városiasodásban domináns szabadsággal működhetnek közre a gazdasági erők, a városi rang a tőkés ós szocialista korban is jogilag rögzített. Az l87o-72. évi törvények a székesfővároson kivül törvényhatósági .jogú váro

sokat ós rendezett tanácsú váro

sokat különböztettek meg. Ez utóbbiak a vármegy

e joghatósága alatt maradtak, de a közsé

geknél kiterjedtebb autonómi

át élveztek. 195o óta a fővároson kivül csak a megyei jogú, későbbi nevükön megyei városok emeltetnek ki a többiek sorából /vö. tanácsrendszer

/. VÁROSI BÍR

Ó: lásd városi önkormányza

t. VÁROSI ESKÜDTE

K: lásd városi önkormányza

t. VÁROSI ISKOLÁ

K: A szabad királyi városo

kban és a nagyobb mezővároso

kban a helyi plébániai iskolá

k továbbfejlődéséből a XIV-XV. század során alakultak ki, s a városi polgári réteg új igényeit új módon kielégitő pedagógiai intézmények voltak. Itt már külön tanító -- a legtöbb helyen világi rendű férfiú — vezette a tanulók csoportjait. Irányító hatósága pedig a plébáni

a mellett a városi tanács volt, szemben a falusi kisiskol

ával, ahol az oktatás továbbra is a plébáno

s kizárólagos vezetésével és felügyeletével történt. ilárom, egymásra épülő fokozatban zajlott az oktatás: a legkisebbek az olvasással, az Írással és a számokkal ismerkedtek; a középső csoport a latin nyelvtannal foglalkozott; a legnagyobbak pedig különféle latin szerzők müveit tanulmányozták a rekto

r vezetésével. -- A mesterségek felé igyekvő fiatalok az alsó csoportban megtanulták az elemi