Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
V
VÁR - looo ismereteket, majd ezeket felhasználva a céhe kben szerezték meg a szakmai tudást. A városi adminisztratív személyzet számára igen hasznos volt a középső csoportban szerezhető Ismeretanyag, mig a legfelsőbb csoporban rendszerint már csak néhány ifjú maradt. Az ő tanításuk során már lehetőség nyilott a világi jellegű reneszánsz műveltség átadására is. Helyet kaptak itt pl. a gyakorlati számtan, az egészségtan, a csillagászat, a fogalmazástan, de a klasszikus szerzők müvei is. Igen sok városi iskola vezetője ekkor már egyete met végzett, legtöbbször tudományos fokozattal rendelkezett. Egyébként a zömmel latin nyelvű tananyag természetes közvetítője az anyanyelv volt, A Mohács előtti Magyarországon már számos városi iskola működött, A XVI-XVIII. században sem szoritották ki őket a gimnáziu mok, legalábbis a katolikusoknál. Ugyanis az a szokás alakult ki náluk, hogy a magasabb ismeretekre törő ifjak a latinos műveltséget adó gimnáziumban, a polgári pályára igyekvő gyermekek pedig a plébánia és a városi tanács közös vezetése alatt álló alapismereteket nyújtó iskolákban tanulhattak. Más volt a helyzet a protestánso knál, akik a városokban elemi ismereteket nyújtó iskolákat a XVIII, század elejéig nem szerveztek,hanem a 6-8 osztályos latin iskolá k alsó osztályában ismerkedhettek meg az irás, olvasás művészetével a tanulók. Gyakorlatilag ez a XVI-XVIII, században kialakult séma érvényesült a magyar városok oktatási rendszerében — a kisebb-nagyobb változtatások ellenére — egészen 1868-ig, a népiskol ai törvén yig. /Lásd még az elemi iskolá k cimszót,/ VÁROSI KÖZGYŰLÉ S: lásd városi önkormányza t, VÁROSI MAGISTRATU S: lásd városi önkormányza t. VÁROSI ÖNKORMÁNYZA T: A feudáliskori váro sok önkormányza tának alapeleme a szabad elöljáróválasztás volt, A városi elöljáróság testületi ós egyedi szervekből állt. Testületi
