Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
V
VÁR - 994 speciális szolgálatokra rendelt falvakban élt: mezőgazdasági termelőkön kivül halászok, vadászok, kováosok, ácsok, igyéb iparosok, ie kösré iiik tartoztak a várbeli börtönőrök /csőszök/, kikiáltok Századokba ós tizedekbe osztattak, tisztjeik a százna^yok /centurio-k/ és tizedesek /de•mrio-k/ voltak. A szolgálónépek várszervezet alá rendelése Szent István korában történt, részben korábban is a fes^ iedelem nek dolgozók közíil, részben a király által a vár •nellé telepitett szolgákból. Etnikailag magyarok s csatlakozott népek, valamint szlávok, ijv&r töredékek lehettek eredetileg, — A XI. század végére bizonyos differenciálódás érzékelhető a váraépen belül: Kálmán király a századok ba osztott szolgálóktól / Mo.ivis"-ektől/ megkülönbözteti az egyénileg termelő "civilis"-eket, akik szabadok /" libe r"-ek/ a vártól, de még nem a király szabadjai. A civilisek a "szabad ok déná rait" fizették a királynak, illetve lóval, fogattal szolgáltak, módosabbak, másrészt jogilag kiemeltek voltak, de még nem várJobbágyo k. A várnópet e belső ró •-.egződ'ése alapján szokták várszabadokra ós várszolgákra osztani, jelezve, hogy a Bl±ber"-eknek ós "sérv us"-oknak megfelelő alcsoportok körükben is megvoltak, Viszont a királyi várszervezet kötelékében semmiképpen nem voltak kiszolgáltatva az egyházi és világi földesurak kénye-kedvének, A váraépek többsége a XXI. század végétől került gyorsuló ütemben földbirtokosok kezére, miközben — az 1300-as évek második felére — betagozódott az egységes jobbágysá gba. Kisebb részük "oivis" néven a középkori váro sok polgársá gába emelkedett, kivételképpen lehettek aztán csak neme sek. VÁRO Si Településtípus, mely a közelebbi vagy távolabb rnyezetén belül eső más településekkel kapcsolatban ozponti funkciókat lát el. Ezek a központi funkciók lehetnek gazdaságiak, közigazgatásiak, katonaiak, kulturálisak, E funkciók sdlya szerint aztán többféle városdefi-
