Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

V

- 993 VÁR nagyságnak a kötődése a f am.iliaritá

s intézményéhez, akár magánföldesúri, akár királyi emberről volt szó, A XIV, század 2o-as éveiben, amikor Károly Róbei't az eltulajdonitott királyi várbirto

k egy részét visszaszerezte, azokat várnagyok hatósága alatt váruradalma

kba szervezte. A királyi várnagy feladata ekkor határozottan gazdasági-igazgatási és katonai volt egyszerre, A vár katonai parancsoka volt, de ő hajtotta be a várhoz tartozó jövedelmeket is, s ez együtt járt a birtokok igazgatásával, A XIV, században még széles körű bíráskodási jog fejlődött ki a .jobbágysá

g felett, /Birtokos nemese

k ügyeiben nem itólkezhetett, mivel joghatósága az uradalo

m határán véget ért,/ A királyi várnagyot a király nevezte ki, s udvari emberóvel vezettette be tisztségébe. A XV. században ott, ahol megjelentek az örökös főispá

nok. a királyi várnagyoknak fokozott szerep jutott a központi hatalom céljainak keresztülvitelében. Ekkor már sokszor emlegetnek helyettes várnagyokat /vioeoastellanu^/, különösen, ha egy nagybirtoko

s várnagy országos tisztségeket töltött be. Az alvárnagy neve mellől aztán elmaradt a "vice"; nagyura helyett valójában már ő látta el a várnagyságot. Valószínűleg ebből az időből származik • a várnagyi és alispá

ni feladatok összekapcsolása, ami teljesen logikus, hiszen mindkét személy /ti. az alvárnagy ós az alispán/ a famili aiitá

s róván került helyére. A XVI. században viszont határozottan szótvált az alispáni és a várnagyi méltóság /az alispánok választásával/^ sőt a castellanus név is kezdett háttérbe szorul ni. oapitaneus-szal szemben — a továbbiakra aézve igy lásd a várkapitán

y cimszót. VAR \~E

P /latinul: populus oastri, oi vi

s

, civilis, aas» trensis, subur'oanus/: Félszabad állapotú, főként paraszti és iparos szolgáltatásokkal a k.i tály

i • ^rmegy

et fenntartó termelő csoport a XI-XIII. századokban. Kgy vár.jobbág

yot 2-5 háznép tarthatott el. Zömük o várhcz tai iozó földökén,