Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

V

VÁR - 992 zadtól a Királyi Tábl

a és a Hétszemélyes Tábl

a törvényszékeihez fellebbezhettek. A sedria döntött másodfokon és véglegesen a .jobbágysá

g azon ügyeiben, melyek az úriszé

ktől fellebbezhetők voltak. Az l83b:lo,tc. kivette az úriszék hatásköre alól azokat az eseteket, amikor a földesúr saját maga Ítélkezett a közte és jobbágya közti vitás ü— gyekben és a váx-roegye által kiküldött birákra bizta az 1télkezést. Fellebbezési fórumuk továbbra is a sedria maradt. Az 1848:9.tc. felszámolta az úriszékeket és a kisebb polgári pereket a szolgabirói itélöszékekhez, a nagyobb polgári ós büntetőpereket pedig a sedriához rendelte, A megyei törvényszék az ispánoktól örökölte a pallosjo

got, melyet a XVU. századtól önállóan — a főispán jelenléte nélkül — is gyakorolt, A neoabszolutizmu

s időszakában a sedriák működése szünetelt. Rövid időre 1861-ben, majd a kiegyezés után ismét feléledtek. Véglegesen az 1869:4.tc, szüntette meg őket, amely elválasztotta a közigazgatást és a bíráskodást és felállította az állami bíróságokat, /Lásd polgári kori bíráskodá

s./ VÁRNAG

Y /maior castri, praefectus castri, castellanus/: Az első várnagyok a XX. századi királyi vármegy

ék ispá

njainak voltak helyettesei, akik az ispáni vá

r gondviselőjének tisztét töltötték be, A tisztségről az első említéseket követően a XXII, század közepéig semmi biztosat nem tudunk. Az 12óo-as években a királyi várnagyok megyéjükön belül igazgatási feladatot teljesítettek, birói hatalmuk volt hadiállapot esetén a váron belül, sőt mint tekintélyes emberek, megtalálhatók a fogott birák között is. A királyi vármegye bomláséval párhuzamosan a várnagyok átvették a megyésispánok szerepét, egyelőre királyi vagy ispáni megbizás alapján. Másfelől az eladományozott vagy újonnan épitett magánvárak várnagyai örökölték a királyi. várnagyok tekintélyét. Ugyanekkor alakult ki a vár-