Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
V
- 991 VÁR sedria/: A nemesi vármegy e igazságszolgáltatási szerve. A vármegyei közgyűlé sek célja eleinte elsősorban éppen az i— gazságszolgáltatás volt, de már kezdettől fogva egyéb, nem birósági ügyeket is tárgyaltak rajtuk. Kétfelé oszlásuk igazságot szolgáltató törvényszékre és egyéb ügyeket intéző közgyűlésre a XVXX-XVIXI, században zajlott le, megyénként eltérő időpontokban. A középkori gyakorlat alapján minden megyebeli nemesnek joga volt hozzá, hogy a sedrián megjelenjék. E jogukkal, amely azonban sohasem vélt kötelességgé, sokan éltek, éppen ez tette lehetővé, hogy az Ítélőszék könnyen átalakulhatott közgyűléssé és az igazságszolgáltatás mellett közigazgatással is foglalkozhatott. Ebben az időben a bíráktól éppúgy nem kivántak meg különleges szakképzettséget, mint a közigazgatási tisztviselőktől, úgyhogy a sedrián itélkező főispán, alispá n, ós szolgabirá k a birótársakat /esküdte ket/ közülük választották. Ezt a szoká st Magyarországon csak az l6l3:24.tc, szüntette meg, kimondva, hogy a bárisákodásban a rendes és rendkivüli esküdteken /lásd táblabírák / kivül a jelenlévő nemesek közül senkinek se legyen szava. A táblabírói hivatal jelentős mértékben hozzájárult annak a folyamatnak a meggyorsulásához, amely az Ítélőszék és a közgyűlés, a vármegyei igazságszolgáltatás ós a közigazgatás elkülönülése felé vezetett, A sedriát Magyarországon az alispánok hirdették meg és ők is elnököltek rajta. A szolgabirákon a rendes és rendkivüli esküdteken kivül a vármegyei jegyz ő is köteles volt megjelenni az itélőszéken, aki a jegyzőkönyvet vezette. Magyarországon a XVII, század közepe óta a sedriának külön tagozata tárgyalta a polgári ós külön a büntető ügyeket. Ez utóbbit fenyitőszéknek /sedes iudiciaria crimi— nalis/ vagy rabokat itólő széknek is nevezték, A kétféle sedria hatásköre azonban sok helyen még a XIX, század elején sem vált szét tökéletesen. A sedria általában első fokon Ítélkezett a nemesek ügyeiben, akik azután a feudális nagy bírák ., a XVIII, szá-