Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
V
VÁR - 99o részt vett, A vármegyéket a rendi országgyűlé seken követek képviselték, akiket a közgyűlésen választottak, ott adtak nekik utasitást, amelyhez alkalmazkodniok kollett, ott állapították meg fizetésüket és a vármegyei közgyűlésen tartoztak számot adni működésűkről, A kormányhatóságoktól érkező rendele teket a vármegyei közgyűlésen felolvasták, s ha törvényesnek találták, végrehajtásukról intézkedtek, A vármegyét megillette az a jog, hogy a törvénytelen rendeletek végrehajtását megtagadhatta, s eljárását az uralkodó előtt feliratban indokolhatta. Az országgyűlésen a XXX, százodig a vármegyei kormányzat ós közigazgatás kérdéseivel rendszeresen nem foglalkoztak, törvénykezési úton azokat osak esetenkint szabályozták. Az ilyen feladatokat rendszerint a vármegyék saját hatáskörükön belül oldották meg, — A törvények és rendeletek jogi hézagainak pótlásáról és kiegészitéséről a törvényhatósá gok gondoskodtak olyképpen, hogy ión, statutu mokat alkottak, A vármegyék jogszabályalkotó jogukat a közgyűléseken gyakorolták, a statútumokat pedig a közgyűlési jegyzőkönyvekben örökítették meg, A vármegyei közgyűlés választotta — a főispán kivételével, akit az uralkodó nevezett ki -- a vármegye tisztviselőit, feleskette, ellenőrizte, elszámoltatta és felmentette őket, A hanyagnak ós vétkesnek bizonyultakat felelősségre vonta és megbüntette. Döntött a hivatalos kiküldetések, fizetések és napidijak dolgában. Irányította a megy« háztartását, kivetette a vármegyei szükségletek fedezésére fordított háziad ót. A vármegyébe költöző vagy új adományban részesülő nemesek nemeslevelüket a közgyűlésen hirdettették ki, ezáltal lettek a vármegyei nemesség egyete mének tagjai. A nemesi vármegyei közgyűlés intézménye 1848-ban »:. ait meg. Utódait a polgári vármegy ében lásd vármegyei bio t tmá ny és törvénylia tó sági bizottsá g oimszavaknál. VÁRMEGYEI TÖRVÉNYSZÉ K /sedes iudiciaria, összevonva:
