Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

V

- 989 VÁR volt. Nem nemesek részvételére a XVI, századig volt példa. A szabad király

i és a bányavároso

kat. ha a megye területén birtokkal rendelkeztek, követek képviselték. A vármegye területén fekvő kamar

ai uradalmakat — a király nevében -azok vezető tisztviselői képviselték. Erdél

yben a megyebeli földbirtokosok és nemesek is csak abban az esetben jelenhettek meg a közgyűlésen, ha a f ej edele

m iránti hűségesküt, az ún. homagiumot letették. A közgyűlést a főispá

n vagy az alispá

n hivta össze a megye székhelyére. Mivel a XVIII. századig a vármegyék többségének még nem volt állandó szókhelye, ezért a nemessé

g a főispán vagy az alispán lakóhelyén gyűlt össze. A megyeszékhely meghatározása a vármegyei közgyűlés hatáskörébe tartozott. Megyei székházat, amelynek ópitésére az 15l4:57.tc. a vármegyéket felhatalmazta, a XVIII, század előtt csak ott emeltek, ahol a török veszedelem nem fenyegetvén, állandó megyeszékhely alakult ki. Ilyen helyeken a megyegyülóseket a megyei székházakban tartották. Itt őrizték a vármegye pecsé

tjét, levéltár

át, pénztárát, zászlóit stb. A közgyűlésen rendszerint az elnökölt, aki összehívta, akit az összehívás joga megilletett, A tanácskozások nyilvánosak voltak, a határozathozatalban azonban csak a közgyűlési tagok vehettek részt, A tárgyalások meneteléről, az ügyintézés részleteiről keveset tudunk. Döntést szótöbbség alapján hoztak, de a résztvevők nagy száma miatt valószínűleg abban a formában, hogy az elnök előtei iwsztése alapján közfelkiáltással szavaztak. A vármegyéi gazdasági és társadalmi viszonyai a közgyűlések összetételét és lefolyását döntően befolyásolták. Rokoni kaposolatok, azonos érdekek stb. alapján pár

tok és ellenpártok alakultuk , s harcaikat a hatalom birtokát jelentő tisztsóg<ilyért, a közgyűlések porondján vivták meg, A vármegyei közgyűlés hatásköre mindazokra az igyekre kiterjedt, amelyek a vármegye joghatósága alá tartoztak, A vármegye a törvényhozásban és a jogszabályalkotásban is