Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

V

VÁR - 988 megszervezték, a megyei pénztárt is kezelte. Munkakörének bővülésével tekintélye is növekedett. Előfordult, hogy maga az alispán viselte a jegyzői tisztséget, A XVII, század második felében néhol már Írnokok /cancellistae, scribae/ voltak segitségére. Egyes megyékben jegyzőhelyettest is alkalmaztak, eleinte csak ideiglenesen, majd a XVIII, századtól állandó minőségben és minden megyében, A polgári vármegy

e átvette a jegyzői tisztséget a nemesi vármegyétől, A polgári vármegye szervezetében a főjegyzők és aljegyzők feladatát és hatáskörét a törvényhatóságokról szóló I886:21.tc, határozta meg. Feladatuk a közgyűlés, a különböző választmányok és bizottságok jegyzőkönyveinek vezetése, a határozatok, közgyűlési és alispáni felterjesztések, jelentések, levelek és rendeletek megfogalmazása, a törvényhatóságok nevében kiállitandó okmányok elkészítése, a közgyűléseken a tárgyalt ügyek előadása volt. Az alispán akadályoztatása esetén, vagy ha az alispáni szék üres volt, az alispáni teendőket a főjegyző látta el. A főjegyző és az aljegyzők feladata a Horthy-korszakban változatlan maradt, A tisztség a tanácsrendsze

r létrejöttével 195o-ben szűnt meg, VÁRMEGYEI KÖZGYŰLÉ

S /congregatio generalis = általános gyűlés/: A nemesi vármegy

e közigazgatásának legfontosabb testületi szerve a vármegyei közgyűlés volt, melynek első Írásos emlékei már a XII. század végén megtalálhatók, A vármegyei közgyűlések célja a kezdeti időszakban elsősorban az igazságszolgáltatás volt, de már ekkor találkozunk azzal a gyakorlattal, hogy nem birósági ügyekkel is foglalkoztak. Kétfelé oszlásuk igazságot szolgáltató vármegyei törvényszé

kre és az egyéb ügyeket intéző közgyűlésre hoszszú fejlődés folyamán következett be. ez a folyamat egyes vármegyékben csak a XVIII. század elejére ért véget, A vármegyei közgyűlésen minden neme

s személyesen megjelenhetett, tanácskozásain és határozathozatalain részt vehetett, aki a megye területén lakott, vagy ott birtoka