Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

V

- 985 VÁR gi, igazságszolgáltatási és közigazgatási teendőkkel is járt. A várkapitány vagy maga intézte a várhoz tartozó uradalo

m gazdasági ügyeit vagy külön gazdatisz t /udvarbíró, tiszttartó/ látta el ezt a feladatot, A végvárak döntő szerepet játszottak tágabb körzetük ad

óinak behajtásában /vö. hódoltsági adózás

/. A gyakorlatban a befolyt jövedelmeket, terményeket, a jobbágyi munkaerőt közvetlenül felhasználták váraikban, s leginkább utólag, mintegy a bevételi-kiadási egyenleggel számoltak el, A biráskodás terén első fokon Ítélkeztek a katonaság viszályaiban, Ítéleteik ellen a főkapitányhoz lehetett fellebbezni. A vár környékén lakó polgári személyek is felkeresték őket-és döntéseiket kérték. A várak és a hozzájuk tartozó vidék, váro

sok, falvak egész területén a várkapitányok biztosították a rendet, a zavargók ellen fegyveres erővel léptek fel, A nagyobb várak kapitányai rendszerint a környező megy

e. olykor megyék főispá

ni tisztségét is viselték. A várkapitányi tisztség a török kor után, az állandó hadsere

g létrejöttével szűnt meg, amikor szerepét az állandó hadseregben lévő katonai rangok váltották fel. VÁRKON

Y; lásd avaro

k. VARMEGY

E: lásd királyi vármegy

e, nemesi vármegy

e. polgári vármegy

e. VARMEGYEI AD

Ó = háziad

ó. VÁRMEGYEI ÁLLANDÓ HIZOTTMÁN

Y: Az 1848 :16. tc. ideiglenes jelleggel, — a következő o

rszággyüJ é

sig — meghagyta a nemesi vármegy

ét, melyet az alkotmányosság védőbástyájának tekintett. Addig is, amig a vármegyék végleges átszervezéséről törvén

yt nem hoznak, intézkedett a vármegyei kceigazgatásnak a "kivivott közszabadság" igényeihez való a— lakitásáról. 1848 júniusában ennek megfelelően a vármGügyé

kben közgyűlést tartottak, melyeken egy nagyobb létszáínú