Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
V
- 981 r,TU tak, melyeket tornyokkal erősítettek meg, a falakon belül pedig több lakó- és gazdasági épületet emeltek; kialakultak a bels ő tornyos vára k és a külsőtornyos vára k« Nálunk a XV. század derekától érzékelhető a "oastellum" /= kastély/ ós a "Castrum" /= vár közötti olyan különbségtétel, hogy az utóbbi az, amely fallal, árokkal, kiszögellésekkel ós "más szükséges épületekkel" rendelkezik. A XV,, magyar földön inkább a XVI. században a tüzf egyverek eltex-jedése életre hivta a bástyás vára k mind tökéletesebb formáit. Ezek egészen a XVIII, századig megtartották katonai jelentőségüket, amikor helyükre az erődö k léptek, A szoros értelemben vett erőd már nem lát el igazgatási és gazdasági székhely funkciókat, kizárólag katonai épitmény, A várak voltak szülőhelyei a középkori váro soknak, a "váras hely"-eknek is. A fallal kerített szabad királyi városo k katonai szempontból éppoly védőerősségek voltak, mint a tulajdonképpeni oastruro-ok. Igazgatási funkciójuk elhalványult, de gazdasági központ-szerepükhöz annál kevésbé férhetett kétség. * Sajátos vártipust képviseltek a XIV. századtól az l6oo-as évekig csak növekvő jelentőségű végvá rak. Katonai, határvédő feladatkörük ugyanis messze meghaladta az igazgatási-gazdaságit, ha ez utóbbiak nem is tűntek el egész en, VÁRBIRTO K: Az I, István-kori államszervezéskor az uralkodó által megszállt földterület a. lakott országterület mintegy 2/3-át tette ki. Ez a királyi birto k két különböző funkciót betöltő részre: a vá r- ós az udvarbirto kokra oszlott. A várbirtok — a termelőmunkát végző vár-né p révén — vá rak szervezetére felépülő hatalmi apparátus: az ispán, a "b illogo s" birák, a várnag y, a négy száza d várkatona, a fegyveres várjobbágyo k stb. eltartását biztosította, A váx-birtok volt ilyenformán 'jrKirálvi vármegy erendszergerince, melynek a XIII, század elejével kezdődő eladományozása döntő társadalmi, politikai ós katonai kihatások-
