Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

V

VAL - 974 felszabadulás hozta meg mind a törvényhozásban, mind pedig a helyi önkormányzatokban. A mai választási rendszerünk alapjait az 1949. évi alko troán

y rakta le. Eszerint választójoga van államunkban minden nagykorú /18. életévét betöltött/ magyar állampolgárnak. Csak attól vonják meg jogszabályaink a választójogot, aki a közügyektől, illetőleg a választójog gyakorlásától eltiltó birói Ítélet hatálya alatt áll, szabadságvesztés büntetését tölti vagy előzetes letartóztatásban, rendőrsé

gi őrizetben van, vagy rendőrségi felügyelet alatt áll, vagy ha elmebeteg. A választásokon minden szavazásra jogosult polgárnak egy szavazata van és minden szavazat egyenlő értékű. A választójog egyenlőségét szolgálja ez a rendelkezés is, amely meghatározza az országgyűlé

si képviselői, illetőleg helyi tanácstagi választókerületek lakosságának átlagos számát. — Választási eljárási szabályaink a felszabadulástól kezdődően biztosítják a szavazat titkosságát. A titkosság előfeltételeinek /megfelelő számú befüggönyözött fülke, lepecsételt urnák stb./ megteremtésén túl büntetőjogi szankciók sújtják azokat, akik a titkosságot bármilyen vonatkozásban megsértik. A választópolgárok és a megválasztott képviselők és tanácstagok kapcsolata nem szükül le csak a választási időszakra. Választási rendszerűnk demokratizmusát gazdagítja a megválasztott személyek beszámolási kötelezettsége választóik előtt, valamint a választókat megillető visszahívási jog. VALLONO

K = latinuso

k. VÁLT

Ó: Olyan törvényes alakiságokhoz kötött értékpapír, okirat, amely az adósnak valamely hitelező javára tett fizetési igéretét tartalmazza. Két fajtája ismert: 1/ idegen váltó, amelynél az egyik fél /kibocsátó/ arra utasítja a másik felet, hogy egy bizonyos összeget meghatározott idöben /lejárat/ harmadik személynek -- vagy annak rendeletére másnak — kifizessen; 2/ saját váltó, amelynél a kibocsátó magát kötelezi fizetésre. A váltó kifizetéséért az a felelős, aki aláirta.