Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

T

- 931 r,TU A törvényhatósági bizottságok törvén

yben megállapított jogkörüket elsősorban a közgyűlésen gyakorolták. Évenként legalább két rendes közgyűlést kellett tartani — Heves vm. szabályrendele

te pl. négyet irt elő —, ezeken szavazták meg a helyi költségveté

st, számoltatták be s választották a tisztviselők

et. Emellett rendkivüli közgyűlést bármikor össze lehetett hivni, az 1929:3o.tc» pedig életre hivta a havonta tartandó ún.- kisgyülések intézményét. — A törvényhatósági bizottságoknak a plenáris üléseken kivül folyamatosabban működő intézményei is voltak: a városokban a tanács, a vármegyékben az állandó választmány a tisztségekre jelöltek jegyzékét állította össze, a központi választmány a választásokkal foglalkozott, s léteztek különös feladatok ellátására alakított bizottságok is. A közgyűlés elnöke a főispá

n volt, de a választmányokban szereplő vármegyei tisztviselők szerepe alapvető volt, mint pl. az alispá

né az állandó választmány élén. Általában is elmondható, hogy a polgári vármegy

e igazgatásában a választott intézmények s testületi döntések évtizedről-évtizedre szorultak háttérbe -- az egyre inkább kormán

y által kinevezett — tisztségviselők s új központi hivatalok mögött /vö, pl. 1876:6. és 15., 1877:2o, ós 24., 1883:15., 1881:3., 1891.33. tc./. TÖRVÉNYHATÓSÁGI JOGÚ VÁRO

S: A polgári korszak egyik jogi városfogalma. Az l87o:42,to. a szabad királyi városok többségét a törvényhatósági jogú városok kategóriájába u— talta. Egyes szabad királyi városok /pl. Modor, Bazin/ jelentéktelen helyek voltak, ezeket a oimük megtartása mellett az 1871:16.tc, a rendezett tanácsú váro

s kategóriájába helyezte. Más helyek, melyek nem voltak szabad királyi városok, de gazdasági jelentőségük, lakosságuk számottevő volt, a törvényhatósági jogú városok közé kerültek /Hódmezővásárhely, Kecskemét, Baja, Miskolc/, Városi törvé »-hatósá

got csak törvén

y létesíthetett, A törvényhatósági jogú város hat ,sköre megegve:- >tt a