Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
T
TÖR - 932 polgári varmegy e hatáskörével. Mig a vámegye rendszerint másodfokon látta el a közigazgatást, a rendezett tanácsú városok és a közsé gek felett, a törvényhatósági jogú város az első— és másodfokot egyesítve intézte a maga, illetve polgá rai ügyeit. A törvényhatósági jogú városok élén a polgári vármegyéhez hasonlóan a főispá n állt, A városok igazgatását testületi és egyedi szervek intézték, A testületi szervek közül a legfontosabb a törvényhatósági bizo11sá g volt. Mellette egyéb bizottságok és választmányok is működtek, A polgármeste r elnökletével működött városi tanács, mely a közigazgatási és a kisebb gazdasági ügyeket intézte. Tagjai a város vezető tisztviselői voltak, A városok első tisztviselője a polgármester volt, aki mellett polgármester-helyettesek, főjegyző, tanácsnokok, aljegyző, árvaszéki elnök, tiszti főügyész és rendőrkapitány voltak a vezető tisztviselők. Tisztségüket választás útján nyerték. A törvényhatósági jogú városok önkormányzati hatásköre a Horthy-korszakban lényegesen nem változott. Szervezetében az 1929:3°»tc. annyi változást hozott, hogy létrehozta a törvényhatósági bizottság kisgyülését, valamint megszüntette a városi tanácsokat, melyeknek hatósági jogkörét a polgármester, illetve a körülötte kifejlődött polgármesteri hivatal vette át, A XX, viXágháború idején a polgári vármegyéhez hasonlóan az 1942:22,tc,-kel először felfüggesztették, majd a német megszállás után formálisan is felszámolták a törvényhatósági jogú városok önkormányza tát. A felszabadulás után önkormányzatukat visszaállították. Véglegesen 195o-ben a tanácsrendsze r létrejöttével szűntek meg, TÖRZS. TÖRZSSZÖVETSÉ G: A törzs bizonyos számú nemzetsé get magába foglaló társadalmi alakulat, illetve politikai szervezet. Az előmagyarság valamilyen törzsi szervezete feltehetően már a Déli-Urai és a Volga között, Magna Hungariá-ban kialakult, időszámításunk kezdete körül, E
