Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
T
TÍZ - 018 Tagjainak száma változó volt; a XVI, században 4-6 titkos tanácsossal találkozhatunk, a XVII, század folyamán azonban egyre többen kapták meg a titkos tanácsosi Cimet /i. Lipót halálakor már 13o-en voltak/. Ebben az időben tűnik fel az első magyar titkos tanácsos is, gróf Pálffy Pál 16U6— ban, de a tanács fontossága ekkorra már nagyon lecsökkent. -- "Valóságos titkos tanácsosok" sokan voltak, akik soha nem játszottak szerepet a döntésekben, a Titkos Tanács üléseire ugyanakkor más központi hatóságok vezető tisztviselői is kaptak meghívót. Az is gyakori volt, különösen a XVTI, század második fele óta, hogy egy-egy ügy előkészítésére külön bizottságot küldtek ki, amely aztán éppúgy jelentést tett, mint az egyes előadók, I, Lipót korában a Titkos Tanács üléseit már rendszeresen bizottsági tárgyalások, ún. konferenciák előzték meg. Közülük 1660-től kezdve állandósult, ós jelentőségben a Titkos Tanács korábbi szerepét vette át az ún. Titkos Konferenci a. Magát a Titkos Tanácsot már csak ünnepélyes alkalmakkor, ceremoniális okokból hívták össze. A XVX-XVTI, századi Titkos Tanács befolyása természetesen magyar ügyekben is érvényesült. Ilyen tárgyú ülésekre a magyar kormányszeke k vezetői közül elsősorban a kancellá rt hivták meg, de gyakran államhivatalt nem viselő prelá tu sokat is. TIZE D /decima, dézsma /: Az egyházat a feudális korszakban a kánon.jo g és az országos törvén yek szerint a föld termésének és különféle termékeknek l/lo-e illette meg, amely kötelezettség egy-két évszázad alatt tisztán jobbágyszolgáltatássá alakult, Magyarországon a tizedfizetést Szent István király rendelte el, meghatározatlanul hagyva a dézsmaköteles javak körét, A nyugati egyházi gyakorlat , nagyobb tizedek /decimae maiores/ cimén a gabonaféléket, uurt, olajat, sertést, bárányt, kecskét, borjút szedett, a kisebb dézsraák /decimae minores/ közé pedig a lent, kendert, kerti veteményeket, szárnyasokat, méheket sorolta.
