Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

T

- 919 TJLNY Ezenfelül tized terhelte az iparosok jövedelmét, a házak, földek, malmo

k eladási árát. Magyarországon ellenben Mohács előtt nem ilyen széles körben, hanem a gabonából,borból, bárányokból, méhkasokból vették ki a tizedrészt, és ennek oka bizonyára az volt, hogy a dézsmálási szoká

srendszer korai kialakulásakor bizonyos foglalkozások és mezőgazdasági termékek még nem voltak eléggé elterjedtek. Utóbb azonban, a XVI. századtól kiszélesedett a dézsmálás alá eső javak köre: előbb a kecskével s tyúkfélékkel, a lennel, kenderrel, kerti veteményekkel, aztán a XVIXT. században a kukoricával, burgonyával, dohánnyal, dinnyével, répával, cirokkal. Ekkoriban nálunk is felbukkant a kis- és nagytized név, de az utóbbi körébe csak a gabonanemüeket /a búzától a tönkölyig/ sorolták. Tizedet eredetileg mindenki adott társadalmi állásra való tekintet nélkül, még a király is kincstá

ri jövedelmeiből. A nemesi jogo

k XIII, századi kristályosodása vezethetett feltehetően az uralkodó osztály tizedmentességéhez; az 1291. évi dekrétu

m 21. cikke a dézsmakötelezettségről csak a kisebb, talán ötnél kevesebb jobbággyal biró nemesekre vonatkozhatott a XIV, században. Hamarosan a jobbágytalan kuriális nemese

k is mentesek lettek: elvi általánossággal a konstanzi zsina

ttól, konkrétan Erdél

yben tudjuk, hogy 1437-től, — A tized igy a kiforrott feudalizmusban a jobbágysá

g adója lett. Egy ideig a földdel biroké, mignem II. Ulászló 1493:52.tc,-e ún, kereszténypénzt /pecunia ohristianitatis/ állapított meg dézsmaváltság fejében a terménnyel és állattal nem rendelkező zsellé

rek számára. Ez általában 6-6 déná

r volt családonként, de helyi szokás szerint 2-12 dénáros határok között mozoghatott, Azok pedig, akik másnak részért arattak, a keresett hányad után tartoztak naturális tizedet vagy sarlópénzt /pecunia falcis/ szolgáltatni, A XVII, századtól a természetben.; járadóságú földesúri szolga ostorpénzt, a fal

u pásztorai pásztor- vagy botpénzt adtak, végül divatba hozták a biró-, molnár- s bábapénzt is. — Vógeredményhen tizeddel tartóz-