Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

M

- 531 MAJ MAGYARORSZÁG mUJLETT Él'Sl'.GhNKK YKDFLMI LIGÁJA ZIEVEL

/

: Nevezték egyszerűen Területvédő Ligának is, 191Ö. december 2-án alakult meg, s fő célkitűzésének az ország régi határainak megtartását, majd a trianoni békeszerződés után, visszaállítását tekintette. Tevékenysége ezért a békefeltételek megismerése — 192o, január közepe — után élénkült meg, amikor a különböző védőligák, pl, a Székely-magyar Szövetség, a Délvidéki Liga, a Felvidéki Liga stb, összefogó szervezeteként a reviziós propaganda irányitójává vált, A Területvédő Liga vezetésében azonban — szemben a MOY

E-val. az EKS

Z-szel. az ÉM

É-vel vagy a Kett

Oskereszt Vérszövetsé

g-gel — szerephez jutottak a külpolitikai realitásokat jobban számba vevő régi uralkodó osztályok tagjai /elsősorban Teleki Pál és Bethlen István/ is. Tevékenységüket az Ideiglenes Nemzeti Kormán

y 1945» február 26-án tiltotta be. Lásd még a fasiszta szervezete

k címszót, MAJOR. MAJORSÁ

G = aliódiu

m. MAJORSÁGI JOBBÁG

Y: lásd majorsági zsellé

r. MAJORSÁGI ZSELLÉ

R: E réteg létrejötte, melynek száma a .iobbágyf el szabadi tá

skor kb. I00.000 családra volt tehető, a XVIII, század második felében a majorsá

gi gazdálkodás nagyfokú előtérbe nyomulásával, a robo

t növekedésével függött össze. Általában azokat a jobbágyokat, zsellé

reket értették alatta, akik nem urbáriu

m szerint teljesítették szolgáltatásaikat és nem úrbére

s telken, hanem földesúri használatban lévő földön gazdálkodtak vagy telepedtek meg. Azok vállalták ezt a viszonyt, akik a család szaporodása révén elestek az úrbéres föld öröklésétől, és még inkább azok, akiknek telkét a földesúr az allodizálás során a sajátjához csatolta, döntően a Mária Terézia-féle úrbérrendezés nyomán az úrbéres és majorsági földek regulációja eredményeként /vö. maradványföldek

/. De szaporította számukat a i

*splé

deknek és egyéb uradalm? alkalmazottaknak a