Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
M
MAJ - 5Ö2 tömege is, akik számára felemelkedést jelentett az előző állapothoz képest a majorsági jobbágyi-zselléri helyzet. -- Nevezték őket szegődményeseknek, szerződéseseknek, kontraktualistáknak, ami a földesúrhoz és a földhöz való viszonyukra utal, tehát arra, hogy e viszonyt szerződés határozta meg — az esetek nagy többségében szóbeli —, mind a szolgáltatások, mind az időtartam tekintetében. De használták rájuk a taksalisták vagy oensualistú k elnevezést is, érzékeltetve vele, hogy szolgáltatásaikat csak átalány pénzösszegben rótták le. Ezek döntően mezőváro sokban és nagyobb jobbágyfalvakban telepedtek meg és a földesúr földjén kaptak belsőséget házépitésre. Számosan akadtak közülük, akik nem is jobbágyo k, hanern polgári foglalkozásúak voltak. Ilyen majorsági-censualista viszonyt azonban nemcsak egyesek vállaltak, lianem egész telepek, kozsé g- és váro srészek is, sőt egyes nagyközségek egyenesen igy alakultak ki, pl. Újpest. Az ötöd-, hatod- és heted-dézsmás megjelölésük pedig azt érzékeltette, hogy a majorsági zsellér a használatában levő földért természetben fizetett, termésének bizonyos hányadával. Azonban az, hogy a majorsági zsellérek pénzzel, robottal vagy terraényszolgáltatással szolgáltak-e, pusztán formai különbség volt, mivel a földesúr — főként a gazdaságon kivüli kényszerrel, de bizonyos fokig a gazdasági kényszerrel is — igényei szerint változtatta át az egyik szolgáltatási formát a másikra. Mivel ráadásul a majorsági zsellérek kezén lévő föld nem esett állami ad ó alá — lévén neme si birtok -- a földesúr jóval nagyobb járadékot követelhetett tőlük mint az úrbéres jobbágyoktól és zsellérektől. A jobbágyfelszabaditáskor e réteg csak személyében szabadult fel, s az addig általuk használt föld továbbra is földesúri tulajdon maradt. Az I853, évi úrbéri nyilt parancs is csak azt mondta ki, hogy az olyan majorsági földek, melyeken már az 1767-es urbáriu m bevezetésekor örök időre, vagy maguk, illetve családtagjaik kihaltáig jobbágyok ültek, örök tulajdonul megválthatók. Azok a földek vi-
