Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
M
MAGY - 58o Habsburg-pártiak javaival /birtokadományozás /. Egyébként Erdél y és Magyarország kormányzatát nem egyesitette, Erdélyben gubernáto r helyettesi tette Rákóczi Zsigmond személyében. 3. Bethlen Gábort ló2o, január 8-án a pozsonyi országgyűlésen választották Magyarország fejedelmévé, majd augusztus 25-én királyává, A török azonban most sem ment bele Magyarország és Erdély egyesítésébe, Bethlen a rendi .jogok tiszteletben tartására is rákényszerült, a cseh háború kudarccal végződött, igy nem koronáztatta meg magát, A magyar királyságról 1622-ben a nikolsburgi békében lemondott, k. Thököly Imrét 1682 szeptemberében a török nevezte ki Felső-magyarorszá g fejedelmévé /ő ekkor nem volt Erdély uralkodója/. Központosított fejedelmi udvar kiépítésére törekedett, de a rende kkel ő is ellentétbe került. Fejedelemsége 1685-ben ért véget, amikor a török elfogatta, 5, II. Rákóczi Ferenc szinte már családi örökségként kapta az erdélyi fejedelemséget, s I70U nyarán az erdélyi országgyűlé s meg is választotta, Magyarország fejedelmeként gyakorlatilag 17o3 óta tevékenykedett /Udvari Tanác sa volt, rendele teket bocsátott ki, ő hívta össze az országgyűlé st stb,/, de a rendi konföderáci ó "vezérlő fejedelmévé" hivatalosan csak 17o5-ben, a szécsényi országgyűlésen választották meg, A szeptember 2o-i beiktatás a királlyá koronázás némely mozzanatát elevenítette fel /ünnepi mise, eskütétel, kardvágás/, Rákóczi elvileg teljhatalommal rendelkezett "nem csak hadi dolgokban, hanem az törvényes, egyházi és ökonomiai állapotokban is", azonban ezt a gyakorlatban, több országgyűlési végzés korlátozta. Politikai és katonai ügyekben a szenátu s, gazdasági téren a Gazdasági Tanác s formálta ki a maga hatáskörét, A külpolitikai, vallási ügyek, a bányászat, a pénzverés azonban közvetlenül a fejedelem irányítása alatt állt, — Az erdélyi fejedelemséget Rákóczi sem egyesitette a magyarországival.
