Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

SZ

SZÉK - 850 az egész középkorban egy lóadóból kxl'ejlődö -- az állattartás átalakulását jelző — "ökörsütés"-sel rótták le időszakos ad

ójukat a királynak, a király koronázá

sa, liázasságkötése és első fia születése alkalmából. A végső letelepedés után megindult és székelyek között a földmüvelés fejlődése is. Bár a székely "örökség"ből való egyenlő részesedés joga fennállt, egyéni királyi adományok, irtá

sok s más oldalról a természetes szaporodás okozta birtokosztódás révén az eredetileg egyformán szabad jogi állapothoz vagyoni tagozódás csatlakozott a XXV. századtól . Kialakultak a székely előkelők /primorok/, a lovon hadba vonulni képes lőfők /priraipilusok/ ós a gyalogosan harcoló, később puskásoknak is nevezett közszékelyek /pixidariusok, siculi communes/ rétegei. A székely társadalom szervezetét ismertető 1552. évi hivatalos jelentés szavaival élve: "a főemberek mintegy báró

k vagy patriciuso

k, a lófők mintegy lova

grendüek" voltak a köznéppel/plebeii/ szemben, de az egész székelység minden tagja ekkor még neme

s /nobilis/ volt. E társadalmi átalakulással egyidejűleg a XIV. századtól a nemzetségi szervezet helyét területi egység, a hét székely szék egyete

me /Universitas Siculorum Septem sedium Siculicalium/ foglalta el, melynek élén a székely ispá

n állt. A népesség szaporodásával a székek is osztódtak; a főszékekből ún. fiúszékek váltak ki. A székelyek mint egészükben jogilag kiváltságolt csoport, 1437-ben a kápolnai unióban a magyar nemessé

ggel és a szászok

kal mint Erdély egyik rendi nemze

te /natio

/ szövetségre léptek és ezzel századokra beépülnek a feudális Erdély rendi szervezetébe, a három nemze

tbe. Am a XV-XVTII. , » szazad folyaman a nincstelen székelyek közül mar mind többen álltak önként jobbág

ynak. 1562-ben a másik két nemzethez hasonlóan a szabad székelységre is kivetett hadiad

ó és endkivüli ad

ók ellen felkelés tört ki, melyet János Zsigmond kegyetlenül levert és büntetésből a közszékelyeket megfosztotta a kollektiv szabadságtól. Együttesen fejedelmi jobbágyokká tette őket, a magánbirtokon lakók pedig föl-