Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
SZ
- 849 SZJLN zonysága szerint az Árpád-korban az ország különböző vidékein, elsősorban a gyeu üvonalak közelében éltek székelyek: Baranya, Szerém, Temes, Szabolcs, Abaúj, Gömör, Bars, Moson, Fejér, Tolna megyékben, valamint nagyobb számmal a morva határszélen, illetőleg Biha rban a Körösök vidékén. Az Erdélybe költözöttek kivételével a többiek a XV. század végére elvesztették területi-népi különállásukat, A székelyek Erdélybe történt betelepitése valószínűleg összefüggött a XI. században megszaporodott besenyő, majd kun támadásokkal és a magyar gyepüvonalak a Kárpátok vízválasztójáig történő kiterjesztésével, A székelység mozgása véglegesen csak a XIII, században zárult le, magában Erddélyben is fokozatosan nyomultak Kelet felé, — A Székelvföl det megülő székelyek már mind magyarul beszéltek. Eredetileg lehettek közöttük nem magyarul beszélő törökös népelemek, ők azonban utóbb a magyar elemmel szemben kisebbségbe szorultak. A székelyek törökös nomá d mintára törz senként 6-6 nemzetsé gre, s nemek 4-4 ágra oszlottak. Azonban már törzsi szervezetük létrejötte idején is magyarok lehettek, mert a nemek és ágak fennmaradt nevei között nincsenek török eredetűek, /fclképzelhetö, hogy törzsi szervezetük felsőbb parancsra alakult ki, nem maguk szervezték meg./ Sem az általuk adott székelyföldi földrajzi nevek, sem népi kultúrájuk — kivéve a XVII. századig megőrzött tür k tipusú, "székelynek" nevezett rovásirá st. amely azonban már a magyar fonetikához igazítva maradt ránk —, sem nyelvjárásuk nem mutatja, hogy népességük nem magyar lett volna. Mindez azonban csupán erősiti, da még nem teljesen bizonyltja a székelyek túlnyomórészt magyar eredetét, A mai lakóterületüket megszálló székelyek elsősorban életmódjukban és társadalmi helyzetűkben különböztek a magyarság más csoportjaitól. Nagy tömegükben szilaj állattartással foglalkoztak, a királynak személyes hadbaszállással tartozó könnyűfegyverzetű katonák voltak, s a keleti és délkeleti határok védőiként nem kerültek földesúri fennhatóság alá. Az egyházi tize det állatban fizették és
