Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

M

- 579 MA

CJY álltak, semmiféle következménytől nem kellett tartaniuk. Az atrocitások természetesen nem voltak idegenek a MOVE szervezeteitől sem, bizonyos szerepmegosztásból fakadóan azonban rájuk elsősorban az államszervezéssel kapcsolatos feladatok hárultak, s ennek következtében fontos részük volt a llorthy-riindsze

r megszilárdításáért vivott harcban. 19^5. február 26-án az Ideiglenes Nemzeti Kormán

y tiltotta be a szervezetet. Lásd még a fasiszta szervezete

k cimszót, MAGYAR TA.VÁC

S: lásd királyi tanác

s. MAGYAR UDVARI KANCELLÁRI

A: lásd királyi kancellári

a. MAGYARORSZÁG FEJEDELM

E: Összefoglaló történeti műszó, a XVII. században korabeli terminus technicus, amelyet a magyar" történelem különböző korszakaiban használunk. Közös bennük, hogy Magyarország olyan uralkodóját értjük alatta, aki nem volt koronás király /rex/, 1. 9o4-től looo-ig; akkortól, amikor Árpád felszámolta a kettős fejedelemsé

get, egészen I. István koronázá

s;' ig egy fejedelme volt a magyarságnak, E fejedfelmi hatalom körvonalai azonban nem határozhatók meg pontosan, egy évszázad alatt jelentősen változtak is. Árpád alapjában bizonyára csak társította a kend

e méltóságát a gyul

a jogkörével, de családja uralmát már örökletessé tudta tenni, 960 táján Taksony a jelek szerint erősebb pozicióban volt a törzsszövetsé

g élén; I. Ottó "rex"-nek titulálta. Hasonlóképpen Géza fejedelmet is, mert neki már még inkább "

orszá

g "-a volt, hiszen jelentősen előrelépett a törzsfők /"úr"-ak/ "

uruszú

g"-ainak fejedelmi hatalom alá vetésében. 2, Bocskai István, aki 160^ novembere óta erdélyi fe.iedele

m volt, I605 tavaszán a szerencsi országgyűlé

sen választatott Magyarország fejedelmévé /királyságát csak ha jdú

k. a prédikáto

rok támogatták csak a törökön kivül/. Fejedelemként a törvén

yhozásban a királyhoz hasonlóan tevékenykedett, kancellárja korábban is volt, rendelkezett a