Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
SZ
SZÉK - 8Í»6 -két évszázadig még meg tudták őrizni nemzetsé gi-vérségi szervezetüket. A biráskodási, közigazgatási ós — az erdélyi szászo k kivételével — a középkorban még katonai feladatokat is ellátó territoriális székek kialakulása azonban éppen a vérségi szervezet bomlásával volt párhuzamos /döntően a XIV. században/. E területileg autonóm széki szervezeteket részletezve lásd a .jászo k, kuno k, Szepessé g, szász széke k és székely széke k cimszavaknál. SZÉKELY ISPÁ N; A székelye k élén, mint a királyi hatalom képviselője II. András korától kezdve a székely ispán /comes Siculorum/ állott, A király tetszése szerinti időre nevezte ki a magyar, később az erdélyi főura k, de sohasem a székelyek közül. A XV, századig a szebeni területen kívül élő szászo k kerületeinek /Beszterce, Brassó, Meggyes/ ispán "íTff=yolt: éppen a II, András-í területi s igazgatási átszervezés következtében. Hunyadi János korától kezdve az erdélyi va.id a gyakran viselte egyúttal ezt a méltóságot is, 1571-től pedig mindig az erdélyi fe.j edele m. Ezzel a külön székely ispáni méltóság gyakorlatilag meg is szűnt, A Habsburgok 1691 után formálisan is elhagyták s csak Mária Terézia vette fel újra a székelyek kérésére, de ennek már nem volt különösebb jelentősége. Az önkormányza tukat kiterjesztő szászok szebeni ispá njával tehát éppen ellentétben a székelység nem tudta a királyi ispá nságot autonóm hivatallá fejleszteni. Hatásköre a székely ispánnak elsősorban katonai volt — összefüggésben a székelyek katonai szorvezetével, Ő tartozott számon tartani a székelység hadi erejét, szemléket tartott felettük, illetve katonai parancsnokuk volt. Az igazságszolgáltatásban a széke k és a székely nemzetgyűlés Ítéleteit hozzá fellebbezték, illetve az utóbbin gyakr-Í:; Ő elnökölt. Jövedelme a királyi birto kokból és a birösszegekből származott. Ha székely ispán nem tartózkodót tt Erdél yben, akkor familiári sai sorából maga állított alispá nt vagy alispánokat, akik a székely széke k XIV,
