Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

SZ

- 845 SZJLN A program úgy irányult a nagytőke ellen, hogy annak csupán zsid

ó szárnyát támadta, a zsidóság kezében lévő gazdasági pozicióknak "keresztény", azaz dzsentri kézbe vételét követelte. Ez az antiszemitizmu

s már ekkor agresszív és egyértelmű beavatkozást sürgetett a gazdasági életbe. Ezzel függött össze a "magyar föld" védelmének követelése a "zsidó" ipari, kereskedelmi s főként banktőkével szemben. A "magyar föld" primátusának hangsúlyozása azonban egyúttal arra is irányult, hogy sürgesse az úri középbirtok megerősödését a nagybirtokkal szemben, ugyanakkor a földrefor

m demagóg hirdetését sem mellőzte, hogy maga mögé állithassa a birtokos parasztsá

g széles tömegeit. A Horthy-rendsze

r egész uralma alatt ezt a Trianon után módosult "szegedi gondolat"-ot nevezték "keresztény-nemzeti" ideológiának, vagy "keresztény-nemzeti" államelvnek. Igaz, hogy a 3o-as évektől kezdve az uralkodó osztályokban és rétegekben végbemenő jobbratolódás lazított az addigi érdekszövetségen és igy a közös ideológiai platformon is, ennek ellenére továbbra is meghatározó ideológiája maradt a finánctőkése

knek, a nagybirtokosok

nak és a dzsentri-katonatiszti-államhivatalnoki rétegeknek. SZEGÉNYPARASZTSÁ

G: A kisparasztsá

got és törpebirtokos parasztsá

got egyaránt magába foglaló társadalmi kategória /lásd a fenti címszavaknál!/, Nem értjük bele viszont általában a fogalomba a földnélküli agrárproletáriátu

st. SZE

K /sedes/: A szónak korábban az "ülőhely" elsődleges jelentésből származóan általános "törvényszék, birói szék" éx'telme is volt /vö. pl, úriszé

k, vármegyei törvényszé

k. szentszék

/. Minthogy a feudális korszakban a bíráskodás nem vált el a közigazgatástól, a szék gyakran közigazgatási körzetet is jelölt, figyelemre méltóan -- de okait illetően pontosabban még nem tisztázottan -- azon területeken, illetve népcsoportoknál, amelyek a vármegy

erendszer kiépítését követően is, azon kivül rekedve, egy-