Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
SZ
SZEB - 8kk SZEB ENI GRÓ F = szebeni ispá n. SZEBENI ISPÁ N /másnéven: szász ispán = come s Saxonuro, németesen: szebeni gróf = Hermannstädler Graf/: Az erdélyi szászo k, ezen belül is a Nagyszeben környékén élő legnagyobb csoportjuk, a szebeni provincia /tartomány/ lakóinak első tisztviselője II. András 1224-es kiváltságleve le óta, A szebeni ispánt a középkorban a király nevezte ki, a magyar főrangúak közül. Kán László tartománvurasá gától. a XIII. század végétől egy ideig az erdélyi vajdá k ragadták a kezükbe ezt a funkciót is. Tisztségének királyi jellege a szász egyete m Hunyadi Mátyás uralkodásának vége fele bekövetkezett kialakításával szűnt meg, amikortól a szász congest, mint az -- immár a brassói, besztercei s meggyesi kerületeket is magába foglaló — egyete m főtisztviselőjét a széke k képviselői maguk választották. A gyakorlatban ezt a funkciót a szebeni szék királybir á.ja helyett 1796-ig a városi polgármeste r látta el, A XVIII. század végétől aztán egészen a szász önkormányza t 1876-ban történt megszüntetéséig csak a királybírót lehetett az egyetem élére választani szász ispánnak. SZEGEDI GONDOLA T: A Tanácsköztársaság megdöntése után alakult szegedi ellenforradalmi erők dzsentr i-katonatiszti-államhivatalnoki csoportja által megfogalmazott, de végső soron az uralkodó osztályok érdekeit, céljait is kifejező politikai ideológia. Két legfontosabb eleme a "keresztény" és a "nemzeti" gondolat volt, A "keresztény" jelző egyrészt zsidóellenességet, másrészt pedig a liberális és szocialista baloldaliság ellenzését jelentette, A "nemzeti" kezdetben csak az agráriu s elvet, majd a trianoni államhatárok kialakulása után bővült ki agressziv, militarista elemekkel, A szegedi gondolat bizonyo3 antikapitalista elemeket, a nagybirto k korábbi nagytőkeellenes törekvéseit úgy igyekezett egységes, új formába önteni, hogy az a középrétegek gazdasági, politikai, vagyis hatalmi tárnyerését szolgálja.
