Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
SZ
- 843 SZJLN való bontás. A római oenturia-szervezetet a középkorban átvették a frankok, s ilyen egységekbe osztották adóztatás és igazgatás céljából a félszabad ún, laeti réteget, A százas osztás Európa-szerte elterjedt, olykor a frankoktól függetlenül és különféle középkori lati n neveken: oenturio, centena, sculdatio, — Magyarországon I. István hivta életre a százas és tizes szervezetet a királvi birto kok szolgálónépeinek /udvarnoko k, halászok, szőlőmüvelők stb./ körében, döntően feudális szolgáltatásaik, adózásuk biztosítása céljából. Az elöljárók a centurio, magyarul a száznagy nevet viselték, A százas-tizes szervezet a jelek szerint az Árpád-kor végéig élt. Felbomlásának első jele IV. Béla egyik okleve lében bukkan fel: "de ne legyen száznagyuk sem, mint más várnépe knek van, hanem legyen maguk által választott falunagyuk /villicus /". Ez a felbomlási, illetve átalakulási folyamat nyilvánvaló összefüggésben volt az egységes jobbágysá g kialakulásával, 2, A katonai század úgyszintén római előzményekre tekint vissza, A feudális Magyar Királyság megszervezésekor hasonlóképpen oenturia-szervezetet kaptak a fegyverforgatók, A várispá n alatt a királyi vármeg ye lovas katonái négy századba osztva szolgáltak, s ez a forma jól látható a sz ékelve knél is, ahol minden nemzetsé g négy ágból tevődött össze, s ezek — mint a lófők középkori ágszáz neve tanúsítja — egy-egy századot képeztek, A század és százados /centurio/ fogalom a későbbiekben sem veszett ki a katonai szóhasználatból; a feudális korban a hadnag y, illetve a kapitán y alatti, a tizede s feletti parancsnoki posztot jelentett. Kései feudális jelentésváltozásait nem ismerjük pontosan, a dualizmus korára mindenesetre a maihoz hasonló, viszonylag alacsony tiszti ranggá vált, /Érdekes módon viszont megelőzte a hadnagyot, és átmenetileg a kapitánnyal szinonim értelemben élt./ SZAZA'AG Y: lásd század, százado s.