Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

SZ

- 837 SZJLN nevezését ismerjük. A nagyobb és nehezebb fajtájának, a lándzsának /vagy láncsának/ átvételét az Árpádok idején bevándorolt német lovagok hatásának tulajdonitjuk, A lándzsának az ősi magyar kopja hegyénél hosszabb, levél alakú csúcsa volt, és alkalmasnak bizonyult a nehezebb hadiöltözet átszúrására is. — A népvándorláskori germán népek révén terjedt el egy keleti eredetre utaló, rövidebb nyelű és kisebb hegyű hajitólándzsa, a gerely, A gerelynek egyik változata volt a dárda, amelyet a frankok a spanyolországi móroktól vettek át, s tőlük terjedt azután tovább Európában, Végül a dzsida nem egyéb, mint a kopja mongol-tatár változata, amelynek hossza alig haladta meg az emberi magasságot, és vasosúosa alatt kis lobogó lengett. Mindezen szálfegyverek használata a lovasság

nál a XXX. századig tartott, bár szerepük erőteXjesen csökkent már a XVIX.század óta. Az angolnanyárs gyalogos fegyver voXt a XV, században. Erőteljes, hosszú, négyélü nyárspengéje tövénél kör alakú háritólemez helyezkedett el, amely védte a kezet és felfogta az ellenséges fegyver csapásét, /Mátyás király gyalogsá

gának egyik fő fegyvereként szerepelt,/ Az alabárdok gyalogos paraszti vágó—ütő-döfő szálfegyverek, amelyeket a svájciak alakitottak ki a lovagi seregekkel szembeni harcaikban. Részei: 2-2,5 méter hosszú, vaspántokkal biztositott nyél, végén vasnyárssal, amely alul egyfelől erős széles bárdot, másfelől vagy egyenes vagy kampósan lefelé hajló éket képez, A nyárssal szúrtak, a bárddal keresztülvágták a sisa

kot vagy a vér

tet. a kampóval pedig lerántották a lovast, Magyarországon az alabárd a XV, században jelent meg, de a XVI. században hazánkban csupán a váro

si és udvari darabon

tok és az idegen zsoldo^ok felszerelésében terjedt el. A XVII. századot követően pedig az alabárd már csak tiszti jelvény és díszfegyver volt a testőrsé

gnél. — Az alabárdhoz hasonló szálfegyver volt a gléfe. Ebből fejlődött ki a XVI. század folyamán a csata-, vagy ostromkasza: hosszú, széles, kétélű kardszerű